Régóta ismert, hogy a teázás szertartása önmagában is hangulatjavító. Kevés olyan meghitt perce van a napnak, mint amikor egy csésze forró teával leülünk a kényelmes fotelba. Már a teakészítés is élvezet, kényeztetés: jólesik kézbe fogni a meleg csészét, behunyt szemmel beszívni a tea kellemes, aromás illatát.
Depresszió ellen leginkább az orbáncfű teáját ajánlom. A XX. században már az akadémikus orvoslásnak is részét képezte. Németországban például, ahol az emberek 82%-a választja gyógyszerek helyett a gyógynövényeket, az orvos írja fel antidepresszánsként az orbáncfű teát. Egyúttal igen hatékony immunerősítő is, így az AIDS-es betegek terápiájának is része. Fogyasszunk 6 héten át esténként egy csészével, majd 6 hét szünet következik.
Az illatos levelű citromfű fűszer- és gyógynövényként egyaránt régóta ismert.
A levendula az antikvitás egyik legkedveltebb növénye volt. Fél kilogramm levendulavirág ára egy mezei munkás egész havi bérét tette ki. Fürdők illatosítása mellett fertőtlenítőként, idegnyugtatóként is használták. Ideges szívdobogást, migrént, szédülést, melankóliát szüntet, enyhe vízhajtó hatású. Mivel teája kesernyés, ezért csak egy mokkáskanálnyit tegyünk 2,5 dl vízhez, és este, lefekvés előtt igyuk meg.
A csipkebogyó a „kutyarózsa” nevű bokor termése. Perzsiából származik, az ókorban kutyaharapást is gyógyítottak vele, innen a neve. Enyhíti a feszültséget, nyugtatja az idegeket, általános erősítő hatása van. Magas C-vitamin tartalma miatt a II. világháború alatt a brit kormány gyűjtette a lakosság C-vitamin szükségletének fedezése céljából. Készítéséhez egy csapott evőkanálnyi csipkebogyót vagy csipkehúst egy óráig hideg vízben áztatunk, utána ugyanabban a vízben felhevítjük az első forrásig, újabb 4 órán keresztül állni hagyjuk. Napi 2-3 csészével is fogyaszthatunk belőle. Jó vízhajtó, emésztésjavító, és segíti a hólyag működését is.
