A D-vitaminról
a tudományos kutatások tükrében
Megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz juthatunk:
Étrendi forrásból szinte lehetetlen megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jutni, mivel csak kevés táplálék tartalmazza – csak a zsíros halak, lazac, tonhal és tőkehalmáj.
A D-vitamin szempontjából rizikócsoportba tartoznak a koraszülöttek, az idősek, a vese- és májbetegek, a tartós szteroid terápiában és a csontritkulás miatt kezelésben részesülők.
D-vitaminhoz napi legalább 15 perces direkt napsugárzással juthatunk, ám sötét bőrszínűeknél ennél sokkal hosszabb idő szükséges. Idős korban csökken a D-vitamin szintézise, 70 évesen már csupán negyedannyi képződik, mint fiatal korban.
Alacsony D-vitamin szint mellett csökken a kalcium felszívódása, csontvesztés alakulhat ki. Csökken az izmok ereje, és növekszik az elesések és csonttörések száma. A D-vitamin szerepet játszik több autoimmun betegség, fertőzés, szív- és érrendszeri kórkép, illetve tumor megelőzésében. Az újabb kutatások megállapítják, hogy a D-vitamin hiánya, vagy a következtében kialakuló provitamin túlsúly, növeli a rákos megbetegedés kockázatát, valamint gyorsítja az öregedési folyamatot is. Számos vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin gátolja a kóros testzsírok felhalmozódását.
Biztosítsunk minden életkorban megfelelő D-vitamin ellátottságot, ha kell, külső forrásból, étrendkiegészítőkkel. Mivel a D3-vitamin zsíroldékony, így felhalmozódhat a szervezetben. Még biztonságos, de hatásos mennyiségként, 10–20 mikrogramm/nap mennyiséget ajánlanak felnőtteknek, de a biztonságos adagolás felső határát a nemzetközi előírások ma már 50 mikrogramm/nap szintre teszik.
Dr. Sándor Edit
orvos-igazgató
