Biológiailag az ember az ősi gyűjtögető, vadászó életmódhoz alkalmazkodott. Genetikailag a paleolitikus kor tagjai vagyunk, génállományunk az óta lényegében nem változott, ám társadalmi értelemben a 21. században élünk.
A halászó, vadászó, gyűjtögető őseink soványak voltak, napi 7–15 km-t tettek meg az élelemszerzés érdekében, így energia leadásuk és energia felvételük, azaz a táplálkozás szoros kapcsolatban és egyensúlyban állt. Ekkor a szív- és érrendszer betegségei még nem voltak jellemzőek. Az egyensúlyi állapot a későbbiekben mindinkább felborult. A szántóvető életmód után jelentek meg az első civilizációs betegségek: csontritkulás, érelmeszesedés, elhízás, cukorbetegség.
Manapság nagyrészt magasan feldolgozott ételeket fogyasztunk, ülő életmódot folytatunk. Kedveljük a kalóriában gazdag ételeket, ami a paleolitikus korban a túlélést segítette elő, korunkban már tömegpusztításhoz vezet. Őseink mindenevők voltak, emiatt a vegetáriánus étrend sem ideális, hiszen az gyakran lehetővé teszi a feldolgozott szénhidrátok (cukor, fehérliszt) fogyasztását.
Fontos tudnunk, hogy a bőr alatti zsírszöveteknél sokkal veszélyesebbek a zsigeri zsírok (a máj, szív, hasnyálmirigy körüli és az izomszövetekben található zsírok), mert gyulladáskeltő anyagokat termelnek. A krónikus, alacsony fokú gyulladás súlyos szövődményekhez vezet (pikkelysömör, ízületi gyulladás, bélgyulladás, érelmeszesedés, cukorbetegség). Önmagában nem a túlsúly, hanem annak eloszlása a lényeges, a zsigeri zsírokat a derékbőséggel, és nem pedig a szokásos testtömeg-indexszel lehet mérni. A derékbőség megbízhatóbb előrejelzője a strokenak és a cukorbetegségnek, mint a testtömeg index.
Kismamák figyelmébe ajánljuk, hogy a hosszabb szoptatás csökkenti az elhízást, a zsigeri zsírokat, a vérnyomást és a cukorbetegség későbbi kialakulásának valószínűségét.
A túlsúly okozta egészségügyi „katasztrófák” enyhítéséhez hozzájárulhatnak a gyógygombák és speciális gyógynövények, melyek javíthatják az inzulin-érzékenységet, csökkentve ezzel a szervezet inzulinszükségletét. A tartósan magas inzulinszint ugyanis rákkeltő hatású. Kimutatások szerint, az inzulint adagoló cukorbetegeknél évi 20%-kal növekszik a bélrák valószínűsége.
A gyógygombák az agy regenerációs képességét is javíthatják – a cukorbetegség és a túlsúly ugyanis az agyat is károsíthatja, emellett a trigliceridek agykárosító hatása sem elhanyagolható. (A cikk folytatása a következő lapszámban.)
Kutatási eredményeinkről a Budapesten (1064 Izabella u. 82.) és Miskolcon (Szemere Bertalan u. 16) nyílt új információs központban kaphatnak további tájékoztatást.
Varga Gábor
Dipl.-Kfm.
Információ: www.apigenin.hu, www.vargadiet.hu
