Vészjósló jelek
Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia 2010. évi ülésén a szakemberek kiemelten foglalkoztak a klímaváltozás allergiás betegeket érintő hatásaival. A találkozón került bemutatásra az a tanulmány, melyet olasz kutatók készítettek az éghajlatváltozás pollenszezonra gyakorolt hatásait vizsgálva.
Az 1981. és 2007. között zajló, 26 éven át végzett felmérés során a kutatók Olaszország egy bizonyos régiójában vizsgálták a pollenszám alakulását. Tapasztalataik alapján, az adott időszakban bizonyos allergén növények pollenkibocsátása jelentősen nőtt. Az átlaghőmérséklet emelkedésével, a növények virágzási ideje is kitolódott, a pollenszezon az átlagosnál hosszabb ideig tartott. A hosszabbra nyúlt pollenszezon és a magasabb koncentráció miatt a szénanáthás tünetek azoknál is felerősödtek, akik korábban enyhébb panaszokkal vészelték át ezt az időszakot. Kutatók megfigyelései szerint a környezeti változások hatására nem csak a korábbi betegek állapota romlott, de egyre több, az előző években még panaszmentes személynél jelentkezett érzékenység bizonyos pollenekkel szemben.
A baj nem jár egyedül
A klímaváltozás több szempontból is jelentősen megnehezíti az allergiás betegek számára a tünetek kezelését. A környezetszennyezés következtében létrejövő magasabb szén-dioxid koncentráció és a hőmérséklet emelkedésének együttes következményeként, a parlagfű pollentermelése és virágzásának időtartalma megnő. Ahogyan azt az említett olasz tanulmány is mutatja, számolnunk kell tehát egyfelől a pollenszezon kezdetének és hosszának megváltozásával, másfelől, a légszennyezettség önmagában is komoly panaszokat okozhat a betegeknél. A szennyezett nagy-városi környezetben a légkör kémiai szennyező anyagai a pollen felszínére tapadhatnak, és egyrészt a pollen allergén molekuláival egyidejűleg, másrészt azok szerkezetét is megváltoztatva fokozott hatást fejtenek ki a légző-rendszerben, ami az allergiások légúti panaszainak súlyosbodásához vezethet .
Hazai helyzet
Az időjárás-változás következményeit sok esetben még a tudósok sem látják előre. Annyi azonban bizonyos, hogy a betegek már most is a megszokottnál intenzívebb panaszokkal küzdenek. A korábbi években a növények virágzása a pollennaptárban leírtak szerinti sorrendben követte egymást. A tavalyi és az idei évben azonban a megszokott rend felborult. A hosszúra nyúlt téli időszak után, szinte egyik napról a másikra köszöntött be a tavasz. Ennek következtében például a korábban már januárban-februárban virágzó mogyoró és éger pollenszórása most egybeesett a márciusi allergén növények – nyír, nyár, kőris – virágzásával. A hirtelen jött nagy mennyiségű pollen következtében a betegek szervezetének nincs lehetősége „fellélegezni”, megfelelően regenerálódni. A megváltozott környezeti hatások következtében, orrnyálkahártyájuk így folyamatosan, akár heteken, hónapokon át is gyulladásos állapotban marad.
dr. Balogh Katalin
a Budai Allergiaközpont allergológus szakorvosa
dr. Magyar Donát
aerobiológus
www.allergiakozpont.hu
