Kerti bogyós gyümölcseink betakarításának ideje lassan véget ér. Ezt az örömteli tevékenységet már a nyár elején elkezdhetjük az eperrel, s folytathatjuk a piros és fekete ribizkével, majd a jostával. Igazi családi ünnep lehet a közös málnaszüret is, mely – a folyamatos érés miatt – hetekig is eltarthat, s már néhány gondosan kezelt málnabokor is elegendő hozzá. A támrendszer vagy kerítés mellett nevelt tüskétlen fekete szederből is elegendő néhány tövet ültetnünk, s alig győzzük majd betakarítani bőséges termését. Érési ideje – főként árnyas helyeken – ősz elejéig is elnyúlik. A fekete áfonyától csak akkor várhatunk a kertben gazdag termést, ha kielégítjük savanyú talaj iránti igényét földcserével, esetleg savanyú tőzeg adagolásával, fenyőkéreg mulcsolással. Ősz derekán kertünk „fekete bogyói” közül már csak a kékszőlő zamatos és rendkívül egészséges gyümölcsére számíthatunk, ekkor aktuális viszont e bogyósok telepítése, mellyel igyekeznünk kell, hogy még a fagyok előtt meggyökeresedjenek. Fagyérzékenyek lehetnek, tehát ültetés után kupacoljuk is fel őket!
Tapasztalhatjuk, hogy e bogyósok ára még a piacon is rendkívül borsos, így kiskert hiányában, a természetben is gyűjthetünk közülük néhányat, ha elég vállalkozó szelleműek vagyunk. Finnországban – egyes felmérések szerint – a lakosság kétharmada hódol a régi hagyománynak, bújik csizmába, ragad vödröt, s indul az erdőbe gyümölcsöt szedni.
A mi erdeinkben legkorábban a szamóca, majd egész nyáron a hamvas szeder várja a kirándulókat. Augusztus-szeptember táján találhatunk erdei áfonyát (főként a Nyugat-Dunántúlon), illetve fekete bodzát, melyet az összes többi, nyersen fogyasztandó bogyóstól eltérően, inkább lekvárnak, szörpnek ajánlunk. Kevesebben gyűjtik fanyar íze miatt a gyulladáscsökkentő, immunerősítő somot, a magas ellagsav tartalmú kökényt, illetve az antioxidánsok „toplistáját” vezető fekete berkenyét, mely akkor lesz az igazi, ha megcsípte a dér, tehát időnk még van bőven!
