Horkolás, mint rizikótényező
Normális esetben az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, amely tisztítja, szűri és felmelegíti azt. Ha azonban az orrlégzést valami gátolja, kénytelenek vagyunk szájon át lélegezni. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek elernyednek, a ki-be áramló levegő mozgásba hozza a felső légutak lágy szöveteit (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) a horkoló hangot ezek vibrációja okozza. Mindezt túlsúlyos betegeknél általában a nyelv hátracsúszása okozza. Horkolás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó (akár 1 percig terjedő) légzési szünetek jelentkeznek, mely után hirtelen levegő után kapkod a horkoló – mindezt nemcsak átélni, de hallgatni is ijesztő.
Az éjszakai légzéskimaradás – alvási apnoé – önmagában nem életveszélyes állapot, azonban hosszútávon súlyos következményei lehetnek. Légzéskimaradáskor a vér csökkenő oxigén- és növekvő széndioxid-koncentrációja, növekvő – adrenalinszint mellett – egy idő múltán olyan erős stimulust jelent az agyi légzőközpontra, hogy ez áttöri a gátat és újraindítja a légzést, egészen a következő izomtónus-csökkenésig. Ez a kör az alvás egyes szakaszaiban több százszor ismétlődhet egymás után, néha felriadáshoz is vezetve.
A rossz oxigén-ellátottságot a szervezet többféle módon igyekszik kompenzálni. Egyrészt növekszik a szív munkája, ami magas vérnyomást, szívizomproblémákat, ritmuszavarokat okozhat, másrészt fokozott vörösvértest-termelődést okoz, ami a vér viszkozitásának változásán keresztül ismét tovább rontja a szövetek vérellátását.
A gyakori éjszakai stressz-reakciók hosszú távon állandósult magas vérnyomáshoz vezetnek, ami a szívinfarktus és a szélütés egyik kockázati tényezője.
Egy amerikai tanulmány szerint, az apnoéban szenvedőknél az infarktus kockázata 40-szer nagyobb, mint az egészséges embereknél. További következményei lehetnek:
Vizsgálatok szerint, a horkoló vagy alvási apnoében szenvedők 5-ször több közlekedési balestet is okoznak – nyilván a tartós fáradtság és a koncentrálási nehézségek miatt. A horkolók hálótársainak károsodásait leginkább az alváshiány és ennek következtében kialakuló problémák jelentik.
A horkolás okai:
Az alvási apnoé szindrómában szenvedők gyakran nincsenek tudatában betegségüknek, sőt a már diagnosztizált betegek számára is jelenleg a súlycsökkentésen kívül kevés megoldás kínálkozik.
Egyik a nyelv hátracsúszását megakadályozó, éjszaka viselendő maszk, a másik, költségesebb, ám igen eredményes készülék – szintén maszkon keresztül – oxigén folyamatos befújásával akadályozza meg a légzésszüneteket, ezzel folyamatos oxigénellátást, nyugodt alvást biztosít.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat és a diagnózis felállítása után végső esetben akár sebészi beavatkozásra is sor kerülhet, például a mandula vagy az orrpolipok eltávolítására, a nyelvgyök vagy a lágy szájpad megkisebbítésére.
A hosszú távú jó eredmény érdekében azonban szükség van a józan belátásra és az életmódváltásra is – a túlsúly megszüntetése, a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz.
dr. Augusztinovicz Mónika
fül-orr-gége szakorvos
www.fulorrgegekozpont.hu
