Vérünk egy különleges nedv, mely, ha kimozdul a rendkívül szűk – 7,35 és 7,45 közötti – Ph-tartományból, akár meg is hallhatunk. Szervezetünk ezért többszörös védelmi rendszert működtet.
Sejtjeink az oxigén anyagcseréjének melléktermékeként, enyhén savas kémhatású széndioxidot bocsátanak ki, mely előbb a véráramba, majd a tüdőbe jut, ahol kilégzésre kerül. Ha vérünkben felgyűlik a széndioxid – például intenzív testmozgás hatására –, akkor a vér savasabbá válik. Az agy ilyenkor automatikusan fokozza légvételeink gyakoriságát és mélységét, ezzel nő a kilélegzett széndioxid mennyisége, a vér lúgosabbá válik. Ezzel a módszerrel a szervezet pár percen belül képes szabályozni a vér pH-értékét.
Vesénk képes a felesleges savakat és lúgokat kiválasztani, melyek így kiürülnek a szervezetből. A bőrünkön keresztül az izzadsággal is képesek vagyunk savakat kiválasztani. Hasnyálmirigyünk lúgot állít elő. Testünknek azokat a rendszereit, amelyek képesek a sav-bázis egyensúlyt befolyásolni, együttesen pH-puffernek nevezzük. Ide tartoznak csontjaink is, melyekben nagy mennyiségű kalcium található. Savasság esetén a pH puffer a csontokból vonja el a kalciumot, ami előbb utóbb csontritkuláshoz vezet.
A savasodás manapság gyakori kiváltója a mindennapi stressz, továbbá a nem megfelelő táplálkozás, a nem kielégítő légzés, ezzel összefüggésben a mozgáshiány, illetve az anyagcserezavarok.
Fentiek közül két, savasodáshoz vezető tényezőn egyszerre tudunk segíteni az aerob edzésformák bevezetésével. Ezek például a kerékpározás, kocogás, evezés, illetve ezek konditermi változatai, de ne vigyük túlzásba, mert az izomláz fokozza a savasságot! A friss levegőn intenzívebb a széndioxid kiürülése a szervezetből, ezért jótékony hatású egy kiadós kirándulás vagy séta is. Ezzel több lúgosító módszert kapcsolunk össze – mértékletes testmozgás, mély légzés, stressz-oldás. E hármat ötvözik rendkívüli hatékonysággal a jóga, thai chi és chi kung gyakorlatok is. Természetesen bármilyen más stressz-oldó tevékenység (meditáció, ima, kertészkedés) is jótékonyan hat.
Ha sportolás közben leizzadunk, ezzel a savtalanításba a bőr is bekapcsolódik (erre a szauna is alkalmas), de az izzadással elveszített folyadék mellett, az ásványi anyagokat – kalcium, magnézium, kálium, stb. – is pótolnunk kell utólag.
A lúgosításban kiemelt jelentősége van a napi minimum 2 liter folyadékfogyasztásnak, melyből iktassunk ki minden savasító, színezett, ízfokozott, tartósított italt! Szomjoltásra is alkalmasabbak a tiszta forrásvizek, ásványvizek, különösen a lúgosító hatásúak, melyek választéka egyre bővül.
A gyomorsav túltengése is arra utal, hogy szervezetünk erősen elsavasodott. A gyomorsav lekötésére már kitűnő szerek állnak rendelkezésünkre a szaküzletekben. Az elsavasodásnak azonban nem feltétlen velejárói a gyomorsavproblémák!
Étkezéseink során is ügyeljünk a megfelelő arányokra: 1/3-nyi savasító ételt 2/3-nyi lúgosító hatásúval ellensúlyozzunk! Ha például húst eszünk, ami savasít, ahhoz köretnek ne tésztát vagy rizst válasszunk, hanem lúgosító zöldségeket. A leginkább savasító ételek közé a magas fehérjetartalmú táplálékok tartoznak: húsok, halfélék, sajtok, rizs, búza és a legtöbb gabona.
A lúgosító ételek ezzel szemben azok, amelyek sok szerves ásványi anyagot (kálium-, kalcium-, magnézium-, nátrium-citrát) tartalmaznak. Ezek lebomlásánál ugyanis sav használódik fel, ezáltal csökken a savterhelés. Ilyen étel például a spenót, petrezselyem, paradicsom és a répa. A lúgosítás szempontjából nem elhanyagolható a lassú, alapos rágás sem.
A kutatóintézetek kiszámolták ételeink savasító és lúgosító hatásának mértékét. Ezt PRAL indexnek nevezik, ami azt mutatja, hogy 10 deka élelmiszer milyen mértékben tolja el testünk sav-bázis egyensúlyát. Példaként, a parmezán sajt PRAL indexe 33, vagyis ebből 10 deka, 33 pontnyi savterhelést jelent, amit 24 deka spenóttal (–14-es PRAL index) vagy 1,1 kg paradicsommal (–3-as PRAL index) tudunk semlegesíteni.
