Keresés
Close this search box.

A fogak és a szervek kapcsolata

//

Az 1950-es években Voll, Kramer és Gleditsch, német kutatók mutatták ki, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és a belső szervek között. Adott fogak, adott szervhez, illetve akupunktúrás csatornához tartoznak és fordítva, a belső szerveknek is kapcsolatuk van a fogakkal.

A fogak és a szervek kapcsolata

Elektromos mérési módszerrel – az ún. Voll-féle elektro-akupunktúrával (EAV) – bebizonyították, hogy a fogak fúrásának és csiszolásának hatására – a bőr meghatározott akupunktúrás pontjain – mérhető változások lépnek fel a bőr elektromos ellenállásában. Ez lehetővé tette, hogy az egyes fogak és az akupunktúrás pontok viszonyát leírják.

Minden állkapocs negyedben (jobb felső, bal felső, jobb alsó, bal alsó), öt fogcsoport van, a metszők, a szemfogak, a kisőrlők, az őrlők és a bölcsességfogak. Az ún. 9. fog területe, Gleditsch professzor elnevezése az akupunktúrás szempontból fontos, bölcsességfogak mögötti területe.

E fogcsoportok kölcsönös kapcsolatban állnak egyes belső szervekkel és a test bizonyos területeivel. Az egyes fogkapcsolatok és a csatorna párok által ellátott területek a következők:

Metszőfogak: vese–húgyhólyag csatorna
Szervkapcsolatuk: vese-hólyag, férfi-női nemi szervek.
Területeik: belső szemzug, koponya tető, nyakszirt, gerinc két oldala, fartáj, comb, alsó lábszár belső és hátsó része, a lábfej külső oldala, talp, kismedence, a szegycsont és a kulcscsont közötti ízület.

Szemfogak: máj–epe csatorna
Szervkapcsolatuk: máj, epevezeték, epehólyag.
Területeik: halánték, tarkó, szemüreg, mellkas oldala, keresztcsont, csípőízület, az alsó végtag külső és belső oldala, combhajlat, lábfej.

Felső kisőrlők, alsó őrlők:

tüdő–vastagbél csatorna
Szervkapcsolatuk: tüdő, vastagbél, vakbél.
Területeik: állkapocs, karok belső-elülső felszíne, felkar külső fele, a csukló hüvelykujji része, a tenyér izmai, hüvelykujj, mutatóujj, könyökhajlat, váll, a kulcscsont feletti árok közepe.

Felső őrlők, alsó kisőrlők: lép (hasnyálmirigy)–gyomor csatorna
Szervkapcsolatuk: lép, hasnyálmirigy, gyomor.
Területeik: állkapocs szeglet, fül előtti terület, halánték felső része, homlokszöglet, járomcsont alsó széle, fejbiccentő izom, a 2. lábujj, a nagylábujj belső oldala, az alsó végtag elülső és belső felszíne, ágyék.

Bölcsesség fogak: szív–vékonybél csatorna
Szervkapcsolatuk: szív, patkóbél, vékonybél.
Területeik: a hónaljgödör közepe, a kar belső-hátsó oldala, csukló, az 5. ujj, a kéz és alkar külső oldala, lapocka, az állkapocs szöglet előtti terület, a járomcsont íve, a szemüreg külső széle.

Mire használható mindez?

A mindennapi fogorvosi praxisban gyakoriak a makacs, több éve fennálló, eltűnő-kiújuló folyamatok, melyekbe a beteg lassan beletörődik. A pontosan nem lokalizálható fájdalmakat a fogorvos fogeredetű fájdalomnak minősíti, és a beteg sorban elvesztheti fogait. A nyálkahártya folyamatoknak pedig, mivel gyulladással és sorvadással járnak, szintén fogvesztés az eredménye.

Ezen folyamatok hátterében gyakran kóros, diszharmonikus energiaáramlások állnak, illetve valamilyen belső szervi rendellenes működés, például krónikus emésztőrendszeri betegség.

Ezek a diszharmonikus folyamatok a fogorvosi beavatkozás számára rizikófaktort jelentenek. A túlterhelt funkciós körök (az egyes akupunktúra csatornapárok által szabályozott energiaáramlási körök) nagyon érzékenyen reagálnak a negatív impulzusokra és az egyensúly eltolódásokra. Sok esetben ez a magyarázata a gyökércsúcs reszekciók, az ínyműtétek, a foghúzások és az implantátumok, nehezebb gyógyulásának, szövődményeinek.

Az olyan beavatkozások, melyeket a legyengült funkciós körrel kapcsolt fogakon végzünk, komplikációkkal járhatnak. Ez nemcsak rosszabb sebgyógyu-lást jelent, hanem az érintett funkciós körhöz tartozó szervben is felléphetnek akut reakciók, vagy a krónikus folyamatok fellángolásai, így például vese-, vagy epefájdalmak, gyomorpanaszok, szívtünetek, a pszichés közérzet rosszabbodása stb.

A test szabályozó mechanizmusa normál, egészséges körülmények között természetesen kivédi, vagy igyekszik kivédeni a fogeredetű negatív hatásokat. A szájüregi tartós ingerek – elektrolízis útján diffundáló nehézfémek, idegentestek (túltömések), mechanikus ingerek (protézis szélének nyomása), Galván-áram képződés – krónikus zavaró hatást fejthetnek ki az adott funkciós kör számára és hozzájárulhatnak, kiváltó okai lehetnek krónikus fogfájdalmaknak, elhúzódó gyulladásos folyamatoknak és a meglévő szervi betegségek súlyosbodásának.

Dr. Csiszár Róbert
fogszakorvos, Honoris Causa tanár
www.biodent.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!