Számtalan vizsgálat bizonyítja már, hogy a táplálkozás az anyagcsere-folyamatok befolyásolásán keresztül képes fokozni vagy csökkenteni a szervezet gyulladásszintjét, és ezen keresztül a depresszió előfordulását. A modern kori „depresszió-járvány” egyidejűleg jelent meg a szívhalál- és rákjárvánnyal – melyek közös sajátossága a „gyulladás”.
Ebből kiindulva, a depresszió okát valószínűleg tévesen keresik az agyban, sokkal valószínűbb, hogy azt az immunrendszer működése idézi elő. Immunológiai betegségekben (pl. rák, szívbetegség, reumatoid arthritisz, allergia stb.) a citokinek aktiválódása gyakran jár együtt depressziós tünetekkel. Citokinekkel végzett immunterápiás kezelésnél ugyancsak gyakran jelentkezik depresszió, mely a kezelés után elmúlik. A női nemi hormonok serkentik a citokintermelést, ez lehet a magyarázata a nőknél 3-szoros gyakoriságú depressziónak.
A japánoknál ritka a depresszió. Sok halat fogyasztanak, melynek gyulladáscsökkentő omega-3 tartalma depresszió elleni védőfaktor. Nyugaton viszont – növényi olajak formájában – túl sok gyulladáskeltő omega-6-ot fogyasztanak elősegítve ezzel a depresszió kialakulását.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a magas gyulladásszint depressziót okoz, röviden: a depresszió gyulladásos eredetű betegség. A krónikus stressz ugyancsak gyulladást indít el a szervezetben, s a depresszión kívül szerteágazó egyéb következményekkel járhat, emiatt is indokolt a stressz-terhelés csökkentése életünkben.
A gyulladáscsökkentő táplálkozás legfontosabb eleme a szénhidrátok ezen belül a gabonafélék és a hüvelyesek kerülése, mivel azok lektin tartalma fokozza a bélfal átjárhatóságát, ezzel immunreakciót vált ki, melynek allergiás és gyulladásos következményei lehetnek.
