Valójában a szívrohamot vagy stroke-ot elszenvedett emberek felének normális a koleszterinszintje. A japánok átlagos koleszterinszintje megegyezik a nyugaton élőkével, mégis harmad annyi náluk a szívhalálozás. Egy 2003-ban megjelent vizsgálatban, a drasztikusan lecsökkentett „rossz” koleszterinszint (LDL) ellenére a vizsgálati személyek erei ugyanolyan mértékben meszesedtek tovább, mint a koleszterincsökkentő sztatint nem kapó csoportban, tehát a „rossz” koleszterin szintjének csökkentése nem befolyásolja az ereken képződő lerakódások mértékét.
Ennek kapcsán szót kell ejtenünk a transzzsírról is, amely korunk egyik legveszélyesebb élelmiszer összetevője. Dániában egy 2003-as törvény előírja, hogy az élelmiszerek nem tartalmazhatnak 2%-nál több transzzsírt, New York város vezetése 2008-tól betiltotta a vendéglátóiparban a transzzsír használatát. Egy 2007-es vizsgálat szerint, azok a nők, akik legalább 2%-ban transzzsírt fogyasztanak, 2,3-szer valószínűbben válnak meddővé.
A transzzsír hidrogénezett növényi olaj. Sajnos jócskán található mindabban, amire évtizedeken át azzal a szöveggel szoktattak rá minket, hogy „egészséges és védi a szívet”: a margarinban és a sütőolajban. A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel, elterjedését követően, már az 1930-as évektől rohamosan szaporodni kezdett az érelmeszesedés, infarktus és stroke. Így válik érthetővé a japánok azonos koleszterinszint melletti egyharmadnyi szívhalálozása: az átlagos amerikai naponta 8–13 gramm, míg az átlagos japán 0,6 gramm transzzsírt fogyaszt.
A híres „Hét ország vizsgálatban” 140 000 fő 25 éves követése alapján a szívbetegség kockázatát 60%-ban a transzzsír fogyasztás mértéke magyarázta. 2%-kal magasabb transzzsír fogyasztás 23%-os szív-érrendszeri kockázattal járt. A legtöbb transzzsírt fogyasztók körében 50%-kal nagyobb volt a szívhalál gyakorisága. A zsírok nem azáltal fokozzák a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, hogy lerakódnak az erekben, mint a mosogató lefolyójában. A transzzsírok – gyulladásfokozó hatásuk révén – egyrészt merevvé és szűkebbé teszik az ereket, másrészt a test minden sejtjének burkát alkotó zsírmembránba beépülve, merevvé és rosszul funkcionálóvá teszik azt. A következmény lehet szívritmuszavar, vagy akár hirtelen szívhalál is.
Az érelmeszesedésben az oxidációs folyamatok is jelentős szerepet játszanak (pl. a többször felhasznált sütőzsír, vagy a porított tojásból és tejből készült élelmiszerek tele vannak veszélyes, oxidálódott koleszterinnel), ezért fontosak az ún. antioxidánsok (pl. C- és E-vitamin, béta-karotin, szelén).
Dean Ornish orvos egzakt vizsgálatokkal igazolta: az érelmeszesedés és szívbetegség visszafordítható. Nathan Pritkin mérnök 1958-ban előrehaladott, „visszafordíthatatlan” szívbetegségben szenvedett, ezért teljesen lemondott a finomított élelmiszerekről és minden zsírról, helyébe zöldséget, gyümölcsöt és fehérjét fogyasztott, a diéta mellett napi 10km gyaloglást is programjába iktatott. Állapota fokozatosan javult, erei kitisztultak.
A koleszterinszint csökkentőkkel komoly védőhatást nem sikerült elérni, ugyanakkor a statinok – mint korábban leírtuk – gátolják a szív működéséhez nélkülözhetetlen Q10-koenzim szintézisét, így hozzájárulnak a szívelégtelenség kialakulásához, ezen felül bélpanaszokat, izomfájdalmakat okozhat, sőt egyesek szerint rákkeltők. Egy 2002-es vizsgálat statin-szedők körében 1,5-szeres mellrák kockázatot talált.
Kis fáradtsággal, kockázat nélkül, sokat tehetünk szívünk és érrendszerünk egészségéért: például a transzzsír kerülésével, és a megfelelő vitaminok, illetve omega-3 fogyasztásával. Ez persze a minimál-program, mert a dohányzás, a sport hiánya, az elhízás és a stressz továbbra is komoly kockázati tényezők.
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Szendi Gábor, klinikai szakpszichológus
