A gyorsan elfogyasztott nagy mennyiségű étel fokozza a gyomor feszülését, a zsíros, olajos ételek pedig lassítják a túltelített gyomor ürülését, s tovább fokozódik a záróizomra nehezedő nyomás, ha étkezés után még le is fekszünk. Ugyanezt eredményezi a hasat szorító deréköv, a szűk derekú ruha, vagy a teli gyomorral végzett hajolgatás.
Maga az elhízás is provokáló tényező, mert a hasi zsírszövet felszaporodása növeli a hasüregi nyomást. Ráadásul a gyomorégést nassolással szokták enyhíteni, ami további hízáshoz vezet. Ennek az ördögi körnek a megszakítása nem könnyű feladat.
Egyes versenysportok, például a súlyemelés, birkózás, kerékpározás, kajak, kenu, evezés, sőt még a nem szakszerűen végzett szabadidős sport (pl. fittness-torna) is kiváltó tényező lehet.
A terhesség természetes velejárójának is tekinthetjük a megnövekedett anyaméh miatt csaknem vízszintes helyzetbe került gyomor okozta refluxos panaszokat, melyek a szülés után általában megszűnnek.
A refluxbetegség jelentősen ronthatja az életminőséget, hiszen tünetei a legtöbb esetben évtizedeken át – krónikus jelleggel – jelentkeznek. A betegségre jellemző – típusos – tünetek a gyomorégés, illetve a savas-kesernyés ízű felböfögés. A nem feltétlenül refluxra utaló, azaz atípusos tünetek közül nyelőcsői eredetűnek tekinthető a nehezített nyelés, a falat elakadása vagy lassú, nehéz továbbhaladása a nyelőcsőben, melyet többnyire nyelőcső-szűkület okoz, illetve a fájdalmas nyelés, melyet főként forró ételek, italok vagy tömény szesz fogyasztása vált ki, és súlyos nyelőcsőgyulladásra utal.
További atípusos tünet egyrészt a szívritmuszavar és a mellkasi fájdalom – melyeknél ki kell zárni a valódi szívbetegség fennállását –, másrészt a felső és alsó légúti tünetek (például rekedtség, toroktáji gombóc-, vagy idegentest érzés, száraz köhögés), melyek súlyosabb betegségek vészjelző tünetei is lehetnek, ezért kivizsgálást igényelnek. Ide tartozik még a légszomj, fulladásérzés, vagy a visszatérő tüdőgyulladás, valamint egyes szájüregi panaszok, az ajak-, nyelv- és szájnyálkahártya égése, a rossz szájíz, a kellemetlen szájszag, a nyálfolyás, illetve a fogak eróziója, továbbá esetenként az alvászavar. Csökkenthetjük a reflux kockázatát – a provokáló tényezők kizárása mellett – az alváshoz megemelt párnával, illetve helyes étrenddel is. Napi 2-3 kiadós étkezés helyett együnk 4-5-ször, de keveset! Ne habzsoljunk! Rágjunk lassan, nyugodtan! Evés után 2-3 órán belül ne feküdjünk le, ne hajoljunk, ne emeljünk! Kerülendők: zsíros, olajos, nehéz, puffasztó ételek, kávé, tea, csokoládé, alkohol, szénsavas italok, savanyúságok, cukor, méz, tömény vagy mentolos édességek.
A refluxos tünetekre rövidtávon azonnali enyhülést hoz a savközömbösítők széles választéka. A gasztroenterológus szakorvos felügyelete mellett végzett hosszú távú kezelés során az ún. protonpumpa-gátló szerek, illetve bizonyos esetekben a refluxgátló műtét jelentik a megoldást.
Dr. Rosztóczy András
belgyógyász, gasztroenterológus, egyetemi adjunktus
