Szervezetünk nem minden ételre reagál egyformán. Próbáljuk tehát meg tudatosan terhelni szervezetünket először sok tejjel, majd fehér kenyérrel, és figyelni a székletet, az általános közérzetet, majd ezeket hirtelen elhagyva, megfigyelni az esetleges változást. Csináljuk meg ugyanezt bőséges könnyen oldódó szénhidráttal (pl. édességgel) is. Így magunk is meggyőződhetünk arról, hogy milyen fizikális faktorok ártanak nekünk. Természetesen minden számunkra „gyanús” élelmiszerrel elvégezhetjük ezt a tesztet, így saját tapasztalataink alapján alakíthatjuk személyes étrendünket.
Kevésbé terheljük szervezetünket, ha főként élő, nyers növényeket, elsősorban zöldségeket és savanyú gyümölcsöket, közepes mértékben tojást, halat, mérsékelt mennyiségben teljes kiőrlésű gabonákat, olajos és hüvelyes magvakat fogyasztunk, emellett kerüljük az édességet és a vörös húsokat.
Nem étrendi hibából, hanem az idegrendszer túlhajszoltságából eredő működési zavar a napjainkban igen gyakori irritábilis bél szindróma. Ha a stresszhelyzet folyamatosan fennáll, vagy hirtelen elviselhetetlenné válik, igen hamar kialakulhat a bélgyulladás. Ez már funkcionális zavart jelent, mely szöveti elfajulással is jár. Az, hogy a folyamat megáll-e ebben a stádiumban, avagy tovább fajulva, daganatos betegséggé alakul, már részben genetikai okoktól, részben a külső-belső energetikai egyensúly kibillenésének mindenkori mértékétől függ.
Általánosságban, a gyulladásos betegségek – amennyiben tartósan fennállnak – daganatos folyamattá is alakulhatnak.
Amennyiben a természetes testnyílásokból időnként vér szivárog bármilyen formában, azonnal szakorvoshoz kell fordulni. Bűnös felelőtlenség várnunk, „majd elmúlik” gondolatokkal megerősítve magunkat, vagy valamely nem bizonyított módszerrel kísérletezve, a tünetek elkendőzésével fokoznunk a bajt.
Ilyen természetellenes vérzés származhat a tüdőből, a nyelőcsőből (e kettő a tüdő hajszálereinek, illetve a gyomor falának és a nyelőcső apró vénáinak repedéséből alakulhat ki), jöhet a vérzés a húgycsőből (ez a vese, a hólyag, uraknál a prosztata nem kívánatos állapotára utal), illetve hölgyeknél a hüvelyből, mely kivizsgálandó nőgyógyászati problémát jelez. A végbél tájékon és a székletben szintén találhatunk vért, ekkor gondolhatunk aranyérre, vagy a végbél berepedésére nehéz széklet miatt, ám nem kizárt a szöveti elváltozás sem, mely már a sebészet, vagy az onkológia tárgykörébe tartozik.
A tartósan szorulásos vagy hasmenéses széklet a vastagbél gyulladásának jele lehet. Amennyiben a bél normál mikro-flóráját gombák és fakultatív patogének kezdik elnyomni, a bélnyálkahártya sérül, egyre több toxikus anyag szívódik fel és jelenik meg a vérben. A gyulladt bélnyálkahártyán ún. divertikulózisok, illetve még jóindulatú szöveti elváltozások, polipok alakulhatnak ki. Ezek a jóindulatú, rákos sejteket még nem tartalmazó képletek a széklet irritáló hatására megrepedhetnek, vérezhetnek, de a gyulladt bélfalban az erek sérülése is vérzést indukálhat. Kezelés nélkül ezek szöveti szerkezete rosszindulatúvá fajulhat, ahonnan már nehezebb a visszafordulás.
Érdemes tehát minden tartós székletzavart idejében kivizsgáltatni, hiszen a hivatalos orvostudomány és a tudományos természetgyógyászat valóban tud segíteni, de csak akkor, ha a beteg már a tünetek jelentkezésekor szakorvoshoz fordul, nem bujkál sem az orvos, sem saját maga elől.
Béky László
természetgyógyász
www.beky-termeszetgyogyaszat.hu
