Az elmúlt évtizedben végzett epidemiológiai vizsgálatok is alátámasztották, hogy a mozgás, az intellektuális tevékenységek, a társas kapcsolatok ápolása és az egészséges étrend csökkenti a demencia megjelenésének esélyét.
Az ausztrál orvosok vezetése alatt zajló Fitness for the Aging Brain tanulmány során, a vizsgált 6 hónapos időszak alatt már heti 3-szor 50 perces séta, vagy egyéb aerob mozgás is jelentős javulást eredményezett az enyhe kognitív zavarban szenvedő pácienseknél. A kutatók szerint, a rendszeres testmozgás még az Alzheimer-kór kezelésére jelenleg elérhető gyógyszeres terápiánál is hatékonyabban segítheti az agyi folyamatok működését. A hatás hosszú távon is érezhető, ugyanis a rendszeres testedzést végző csoport tagjai még a vizsgálat után egy évvel végzett teszteken is jobb eredményt értek el, aktív életmódot nem folytató társaiknál.
Kanadai orvosok az agytorna fontosságára hívják fel a figyelmet. MRI vizsgálattal igazolták, hogy a kutatásukban résztvevőknél új memória stratégiák elsajátításával az ép agyrészek képesek átvenni a sérült területek szerepét.
Az egészséges táplálkozás mentális egészségünkre is jó hatással van. Három független epidemiológiai vizsgálat is igazolta, hogy a mediterrán diéta a szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás és cukorbetegség kockázatának csökkentése mellett kiemelt szerepet játszik a mentális egészség megőrzésében is. Columbia University kutatói több éves megfigyelés alapján úgy találták, hogy mediterrán diéta mellett 40%-kal kisebb az esélye az Alzheimer-kór megjelenésének.
A mediterrán diéta alapelvei szerint, étkezésünkben részesítsük előnyben a gyümölcs- és zöldségféleségeket, fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, s az ételek elkészítéséhez használjunk olívaolajat. Vörös húsokat és telített zsírsavakat csak mértékkel fogyasszunk, s alkalmanként egészítsük ki a vacsorát egy pohár vörös borral.
A kutatók nagy jelentőséget tulajdonítanak a társas kapcsolatok szerepének is, a szellemi egészség megőrzésében. A University of Washington kutatói különböző fizikai aktivitást és társas kapcsolatokat építő programokat dolgoztak ki enyhe kognitív zavarban szenvedő páciensek részére. Megfigyeléseik szerint, a társas interakciók során a betegek párbeszédeket hallgatnak, majd bekapcsolódnak a beszélgetésekbe, véleményt alkotnak, ezúton fejlesztik kognitív képességeiket.
dr. Babai László
a Budai Allergiaközpont igazgatója
www.oxygenmedical.hu
