A vashiány igen gyakori, alattomos probléma, amit elsősorban a nyugati táplálkozás összetétele idéz elő, és egyszerű vaspótlással nehezen orvosolható.
A vas esszenciális – vagyis nélkülözhetetlen – mikroelem. Jelenléte nélkülözhetetlen a légzőfunkciókhoz, a szövetek oxigénszükségletének biztosításához, sőt az agy számára is. Vashiány esetén a szervezet először ez utóbbi raktárakból használja fel a vasat, csak ezek kimerülését követően csökken a vér hemoglobin tartalma, és fejlődik ki vérszegénység.
A csecsemő és kisgyermekkori vashiány sokkal nehezebben kompenzálható vaspótlással, mint a felnőttkori, emellett igen komoly következményei lehetnek. Negatívan befolyásolhatja az idegrendszer fejlődését, tanulási nehézségek, motorikus funkciózavarok jelentkezhetnek, valamint végérvényesen lecsökkenhet a szerotoninszint, és a dopamin receptorok száma.
A tej- és gluténmentes étrend jelentősen javíthatja a vasfelszívódást. Az állati táplálékokban, vörös húsokban, belsőségekben található hem-kötésű vas 2-3-szor jobban felszívódik, mint a növényi élelmiszerekből a nem-hem vas.
A tudósok egyetértenek abban, hogy a gabona és hüvelyes alapú, magas fitáttartalmú táplálkozás hozzájárul az ásványianyag hiányhoz.
Az egyre magasabb gabona arányú táplálkozás kapcsán, elemzések kimutatták, hogy a kalcium, magnézium, vas és a cink ugyan benne van a táplálékokban, de a szója és a gabonák magas fitát-tartalma miatt nem tud felszívódni.
A szójabab, amit sok táplálkozási irányzatban egészséges élelmiszernek tartanak, az egyik legmagasabb fitát- és káros lektintartalmú hüvelyes. Fitát tartalma még hosszú főzési idővel is kevéssé csökken, csak hosszú időn át tartó fermentálással mérsékelhető.
A vashiányos vérszegénység tünetei: sápadtság, fáradtság, gyengeség, álmosság, figyelemzavar, fülzúgás, ájulás, légszomj, zsibbadásérzet, szapora szívverés, hajhullás, szájfekélyek, rossz étvágy, székrekedés, viszketés, nyugtalan láb szindróma, fehérjét nem tartalmazó furcsaságok (pl. agyag vagy kréta evése) utáni sóvárgás.
Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban megjelent vizsgálatban a fitátok vasfelszívódásra tett hatását vizsgálták. Megdöbbentő volt, hogy már 2 mg fitát 18%-kal, míg 25 mg 60%-kal és 250 mg 82%-kal csökkentette a vasfelszívódás hatékonyságát.
A vasfelszívódási probléma aszkorbinsav (C-vitamin) adásával némileg ellensúlyozható volt, de magas fitátszintnél ehhez több száz milligrammot kellett fogyasztani belőle.
A korpa magas fitáttartalmának vasfelszívódást gátló hatása közismert tény. A kísérletben, ha a fehérliszthez ugyanannyi fitátot adtak, amennyi a korpában van, akkor ugyannyira gátolta a vasfelszívódást, mint a korpa.
A vizsgálat meglepő eredménye volt, hogy már egészen kevés fitát is (2–10 mg) komoly vasfelszívódási zavart okoz. A nyugati étrendben egy átlagos étkezés 10–100 mg fitátot tartalmaz, vegetáriánusoknál és a fejlődő országokban nem ritka azonban a 250 mg/étkezés fitáttartalom sem.
Amikor a nyugati táplálkozási ajánlások rostban gazdag étkezésre buzdítanak, ez többnyire az „egészséges” gabonarostokra vonatkozik – például teljes kiőrlésű péksütemények, reggelizőpelyhek, müzlik – melyek jelentős fitáttartalmukkal fokozzák a vas és egyéb ásványi anyagok hiányát.
Tekintve, hogy a müzli az iskolás gyerekek körében is igen népszerű, fontos felhívnunk a szülők figyelmét fenti tényekre, hogy biztosítani tudják gyermekeik egészségét és iskolai teljesítményét.
A vashiányról szóló teljes cikk
a www.tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Mezei Elmira
holisztikus táplálkozási tanácsadó
