Az agy fejlődése, illetve a fertőző betegségek elhárítása és átvészelése konfliktusban van egymással. Az agy fejlődése energiaigényes folyamat, újszülötteknél az agy emészti fel az összes energia 87%-át, 5 éves korban 44%-át, 10 éves korban 34%-át, míg felnőtt férfiaknál 23%-át és felnőtt nőknél 27%-át. Ha az agy fejlődésének energia szükségletét nem tudjuk kielégíteni, akkor az agy károsodást szenvedhet (pl. alultáplált gyermekeknek kisebb a feje és az agya). A derekukhoz képest szélesebb csípőjű nők és utódaik értelmi képességei magasabbak. Ennek oka az, hogy a csípő és comb zsírszövetei az agy növekedéséhez és fejlődéséhez hasznos hosszúláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Ezek a terhesség és a szoptatás alatt mobilizálódnak és elősegítik, jótékonyan befolyásolják az utód agyának fejlődését.
A parazita fertőzés is befolyásolja az agy fejlődését. Néhány parazita (pl. a baktériumok) a test szöveteiből táplálkoznak, ami energiaveszteséghez vezethet. A kórokozók (pl. horogféreg, baktériumok, amőbák) hasmenést okozhatnak, akadályozhatják a táplálék felszívódását. A vírusok a szervezet sejtjeit használják fel saját szaporodásukhoz, ami ugyancsak energiát von el a testtől és az agy fejlődésétől. A testnek a kórokozók támadásának elhárításához aktiválni kell immunrendszerét, ami szintén energia-elvonással jár. E befolyásoló tényezők károsan hatnak az agy és az intelligencia fejlődésére.
A tanulmányok megállapítják, hogy a magas intelligencia előfeltételezi a fertőző betegségeknek való alacsony kitettséget. A fertőző betegségeknek kitett emberek teste pedig nem fejlődik optimálisan, így az agy, a test-szimmetria és az értelmi képességek is károsodást szenvedhetnek.
