Bármi legyen is a májbetegség oka, rendkívül fontos a korai stádiumban való felismerés, mert a kóros folyamat egy ideig még visszafordítható (reverzibilis), azaz – a máj rendkívül jó regenerációs képessége révén – teljes gyógyulás érhető el. Mindez természetesen nem vetekszik a megelőzés, az időben beadott megfelelő védőoltások hatékonyságával.
Földünkön évente közel 2 millió ember hal meg hepatitisz B- és C-vírusfertőzés következtében. A világ lakosságának 3%-ában (180 millió ember) mutatható ki a C-, és 6%-ában a B-vírus. A hazai helyzet ennél kedvezőbb: mindkét vírus gyakorisága kevesebb, mint 1%, összesen kb. 70 000 embert érint, közülük 30 000 a krónikus májbeteg. A fertőzéstől a májzsugorig eltelt idő B-vírus esetén rövidebb, C-vírusfertőzésnél akár több évtized is lehet. A betegek általában májelégtelenségben vagy a májzsugor stádiumában kialakuló májrák következtében halnak meg.
A vírushepatitiszek időben való felismerésével és kezelésével a vírusfertőzés megszüntethető, tehát a betegség meggyógyítható. A felismerést segítik a vérvizsgálatok – májfunkció –, melyek kimutatják a májsejtek károsodása, gyulladása vagy pusztulása miatt, a vérbe nagyobb mennyiségben kerülő egyes májenzimeket. A vírusfertőzést maga a vírus, vagy a termelődött ellenanyag kimutatásával tudják bizonyítani. Panaszok hiányában is érdemes szűrővizsgálaton részt vennie azoknak, akik 1992 előtt vért vagy vérkészítményt kaptak, műtéten estek át, testékszert vagy tetoválást viselnek, intravénás droghasználók, betegek vérével érintkező egészségügyi dolgozók.
A heveny hepatitisz vírusfertőzés csak néhány napig tartó enyhe rossz közérzetet okoz, a májbetegség gyanúja föl sem merül. Az akut májgyulladásra jellemző a 2-3 hétig tartó hányinger, hányás, étvágytalanság, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, influenzaszerű tünetek, köhögés, a vizelet sötétté, a széklet világosabbá válik. Ezután az általános tünetek enyhülnek, és megjelenik a sárgaság a szem-fehérjén és a bőrön. Ilyenkor a jobb bordaív alatt tompa nyomás, esetleg fájdalom érzékelhető. Sikeres terápia, gyógyulás esetén a vírus eltűnik a vérből, de az ellenanyagok évekig, esetleg az élet végéig megmaradnak.
Akiknek az immunrendszere nem képes legyőzni a vírust, meggátolni annak szaporodását, azoknál az antitest mellett maga a vírus is kimutatható marad a vérben, és kialakul a krónikus májgyulladás. A betegek többsége csak fokozott fáradékonyságot, változó közérzetet, időként hullámzó kedélyállapotot észlel, azonban májenzim értékeik még 6 hónappal a fertőzés után is kórosan magas értéket mutatnak. A 3-6 havonkénti kontroll során tartósan kóros májfunkciók a betegség rosszabbodására utalnak. A gyulladás miatt a májsejtek pusztulnak, helyüket kötőszövet foglalja el, melynek szigetei nem alkalmasak a máj feladatainak ellátására, fokozatos zsugorodásuk (cirrózis) pedig akadályozza a májban a vér szabad áramlását. Erre a stádiumra jellemző a sárgaság, a lábdagadás, a has-körfogat megnövekedése, a vérszegénység, egyben a vérzékenységre való hajlam, a mozgáskoordináció zavara és az aluszékonyság.
Májzsugor a C-vírusfertőzésben szenvedők 20-30%-ánál 15-20 év alatt alakul ki. A csökkent működésű máj nem képes megküzdeni olyan méreganyagokkal, mint az alkohol, egyes gyógyszerek, illetve a táplálékban található vegyszerek, ezért a betegség e stádiumában – a májkóma elkerülése érdekében – szigorú diéta javasolt. E stádiumban felmerülhet a májátültetés (transzplantáció) szükségessége is.
A Magyarországon működő 35 hepatológiai centrumban a krónikus betegek a legmodernebb, leghatékonyabb gyógyszereket kapják. A vírusokkal szembeni természetes védekezést interferonokkal erősítik, míg a vírusok szaporodását ún. nukleinsav-szintézist gátló szerekkel érik el. Mindez folyamatos tablettás és injekciós kezelést jelent, rendszeres kontrollal, ami megterhelő lehet a betegek számára, de megéri a fáradtságot, mert ez az egyetlen módja a vírusfertőzés legyőzésének és a gyógyulásnak.
