A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és Selene Holdistennőről nevezte el, aki a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának jelképe. Az elnevezés hűen tükrözi a szelén termékenységet javító hatását. A British Journal of Urology folyóiratban közölt kutatási eredmények a vizsgált 64 meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfi esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége. A szelén mindkét nem esetében fontos szerepet játszik a termékenység megőrzésében, érdemes még a gyermekvállalás előtt pótolni, hiánya ugyanis a gyermeknél szívfejlődési rendellenességekhez vezethet. A szelén védi a szívizomzatot, anti-atherogén hatásánál fogva, növeli a HDL („jó”) koleszterin arányát a vérben, erősíti a védelmet az infarktussal, szívbetegségekkel szemben.
A hétköznapi stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak, mind hozzájárulnak a sejteket károsító szabadgyökök termelődéséhez, ami a szervezet egészét érinti, az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni. Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások.
A szabadgyökök ellen az antioxidánsok nyújtanak védelmet. Kevesek által ismert tény, hogy az E- és C-vitaminok mellett a szelén is kiváló antioxidáns. Ezen hatását az Egyesült Államokban Prof. Margaret Rayman vizsgálta. Kutatásában igazolta, hogy az ország azon területein, ahol alacsonyabb a szelén ellátottság, gyakoribb a daganatos megbetegedések előfordulása. A szelén jelentősége a következő szervek daganatos megbetegedései elleni védelem terén igazolt: prosztata, pajzsmirigy, máj, hasnyálmirigy, vastagbél és mell.
A Cornell University és a University of Arizona 5 éven át tartó vizsgálata igazolta, hogy napi 200 mikrogramm szelén adagolásával 65%-kal csökkenthető a prosztatarák, 58%-kal a vastagbélrák, 46%-kal a tüdőrák és 39%-kal az egyéb daganatos megbetegedések okozta halálozás.
Az antioxidánsok, így a szelén is, anti-aging hatásúak, vagyis csökkentik az öregedés jeleit. Azokban az országokban – mint például Japán –, ahol a szelénellátottság jobb, magasabb az átlag életkor is. A szelén anti-aging hatása azon túl, hogy késlelteti a sejtek öregedését, agyműködést serkentő képességében is megnyilvánul.
A hideg időszakban leginkább a szelén fogyasztásának vírusellenes hatását élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján, az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagy mértékű, ahol alacsony szelénszint jellemző. Magyarország a szelénhiányos országok közé tartozik, a táplálék szeléntartalma ugyanis attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, vagy az állat legelt, mennyi volt a szelén. A hazánkra jellemző alacsony szeléntartalmú termőtalaj miatt a természetes források – magas szeléntartalmú brazil dió, tenger gyümölcsei, szárnyasok és vörös húsok rendszeres fogyasztása – mellett ajánlott a szelén kiegészítő készítményekből történő pótlásáról is gondoskodnunk.
A megelőzési céllal adott szelén napi dózisa 50 mikrogramm. Bizonyos betegségek esetén ez az adag emelhető, azonban a pontos mennyiség megállapítása minden esetben szakorvos feladata. Orvosi ellenőrzés nélkül a gyógyszer szedése nem javasolt. Mivel 50 mikrogrammig általában nem toxikus, ezért ebben a dózisban szedhető, de a gyógyszer szedésének időtartamát orvos határozza meg.
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus főorvos
www.allergiakozpont.hu
