A magyar lakosság mintegy fele ma már egyértelműen befektetésnek tekinti az egészség-célú ráfordításokat, és meg van győződve arról, hogy egészségéért saját maga teheti a legtöbbet. Nemcsak a magasabb jövedelműekre igaz ez, minden fogyasztói rétegben megfigyelhető, hogy jelentős összegeket költenek az egészség megőrzésére és visszaszerzésére.
A magyar lakosság egészség-kiadásának legnagyobb részét a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre kiadott összeg képezi, ezt követi az egészségügyi ellátásokra – ide értve a magánellátásra, kiegészítő szolgáltatásokra, hálapénzre, sőt a kórházba bevitt ételre is – fordított kiadás.
A fogyasztói vélekedések és a vásárlási gyakorisági adatok azt mutatják, hogy az alternatív egészségügyi megoldásoknak egyre nagyobb szerep jut. A lakosság 48%-a hisz a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslásban és azt gondolja, hogy a receptre felírt gyógyszerek mindig a leghatékonyabbak (44%). Ugyanakkor a lakosság 38%-a – ha csak teheti – a természetes gyógymódokat választja, további egynegyede (24%) pedig elsősorban alternatív gyógymódokat alkalmaz. Saját bevallása szerint, a lakosság egyharmada (31%) vett már igénybe különféle alternatív módszereket, amelyek közül a homeopátia (15%), valamint a fény- és színterápia (8,5%) vezet. Ez utóbbi arány egyébként négyszerese (!) a népbetegségnek számító cukorbetegséggel rendszeresen diabetológushoz járó páciensek arányának (2%).
Az egészségbe történő befektetés növekvő szerepét jól mutatja, hogy a magasabb szintű, professzionálisabb ellátásért a lakosság 55%-a hajlandó többet fizetni, és 35%-a hajlandó többet áldozni az egészségesnek mondott termékekért (élelmiszerekért, párásítóért, biopárnáért, cipőért stb.). Csaknem ugyanennyien (34%) idén a tavalyinál többet tesznek a betegségek megelőzéséért, és 28%-uk gondolja úgy, hogy érdemes többet költenie az egészségére, mint egy évvel korábban. A lakosság 15%-a kifejezetten sok időt és pénzt fordít egészségmegőrzésre.
Az országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése során, összességében az a kép alakult ki, hogy a magyar lakosság legnagyobb része megtette az első lépéseket a „befektetés szemléletű egészségmagatartás” megvalósítása felé, amit a gazdaságpolitika és az egészségpolitika is követni igyekszik, bár egyelőre kisebb lépésekkel.
dr. Lantos Zoltán
ügyfélkapcsolati igazgató
GfK Hungária Piackutató Intézet
www.gfk.com
