Szaporábban verhet a szív láz, vérszegénység, az idegrendszer eseti (pl. ijedtség), vagy tartós (pl. szorongás) megterhelésekor. Ilyenkor a szív percenként 140-et, de akár 200–240-et is üthet, ami kimerítheti a szívet.
Lassúbb szívműködés többnyire alkati, nem kóros. Sportolók, nehéz fizikai munkát végzők szíve általában lassabban, de erőteljesebben ver.
Légzéssel összefüggő – belégzésnél gyorsuló, kilégzésnél lassuló – szabálytalan szívműködés igen gyakori gyermekeknél, és vékony testalkatú felnőttnél – teljesen ártalmatlan jelenség.
Extraszisztolés aritmia – a leggyakoribb ritmuszavar: a rendesnél valamivel hamarabb érkezik egy „extra” inger, majd kissé hosszabb szünet következik. A legtöbb esetben nem okoz panaszt, csak EKG-vizsgálatnál derül ki. A 24 órás EKG-vizsgálat (hordozható Holter-monitor) elterjedésével kiderült, hogy mindenkinek, még a világ legegészségesebb embereiként számon tartott űrhajósoknak is, naponta több, akár több tucat extraszisztoléja van, minden szervi eltérés nélkül.
Abszolút aritmia vagy pitvarremegés súlyos, általában más szívbetegségekhez – billentyűhibához, szívizomgyulladáshoz, koszorúér-betegséghez – társuló rendellenesség, amely az emberek kb. 1%-át, 80 éves kor felett pedig már 10%-át, a nyugati országokban mintegy 7 millió embert érint. A pitvarfibrillációval élő emberek nagyobb vérrögképződési kockázatnak vannak kitéve, ami 7-szeresére növeli a stroke rizikóját, világszerte évi 3 millió stroke-ot okozva. Ezek az átlagosnál súlyosabbak, és nagy valószínűséggel halállal (20%), vagy a mozgásképesség elvesztésével (60%) végződnek.
Idősebb korban ezért rendszeresen, évente érdemes ellenőriztetni a szívműködésünket EKG-val, ami egy olcsó és hatékony eljárás, kimutatja a veszélyes ritmuszavart, így időben megelőzhetők azok komolyabb szövődményei.
Dr. Nemes János
gyermekkardiológus főorvos
