Akik a lakásban zárt falak közt dohányoznak, nem dohányzó családtagjaik egészségét is veszélyeztetik. A dohányfüst közelében felnövő csecsemők másfél-kétszer gyakrabban válnak asztmássá, légzésfunkciós teljesítményük e nélkül is elmarad a füstmentes környezetben élőkétől.
A lakásban lévő tárgyak, festékanyagok, illékony oldószerek, a főzés égés-melléktermékei (szén-dioxid, szén-monoxid), a nedves helységek penészgombái, a megtelepedett, vagy kintről behozott baktériumok, mind károsíthatják egészségünket.
Különösen érzékenyek erre azon gyerekek, akik genetikailag hordozzák az allergiás és egyéb légúti betegségekre (pl. krónikus hörghurutra) való hajlamot. Ne feledkezzünk meg a már asztmás, allergiás betegekről sem, nekik különösen fontos a megfelelő páratartalmú, füst-, irritáló anyag- és allergénmentes szobalevegő. Ebből a szempontból figyelembe kell vennünk a lakásban tartott kisállatok szőrét, tollát, a szobanövények földjének penészgombáit, a porszívózás vagy párnacsata során a levegőbe kerülő poratkákat, melyeket leginkább HEPA-szűrővel ellátott, vagy vízszűrős porszívóval tudunk eltávolítani, az ágyneműk és textíliák 60 °C-on mosása mellett.
A lakás levegőjét nem allergizáló illóolajokkal is tisztíthatjuk. Légfrissítő hatású a citromolaj, az édesnarancs, az eukaliptusz, és a grapefruit. A kámfor szintén kiváló a légtér fertőtlenítésére és frissítésére, azonban 3 éves kor alatt és várandósság időszakában kerüljük alkalmazását!
A nagy mennyiségben és koncentrációban használt aeroszolos kozmetikumok (hajlakk), háztartási tisztítószerek, mosószerek telíthetik a szobalevegőt és irritálhatják az erre érzékenyeket, köhögést, fulladást, asztmás légúti tüneteket válthatnak ki. Kerüljük túlzott használatukat, és takarítás után gondoskodjunk a lakás alapos szellőztetéséről.
dr. Somogyi Éva
gyermek-tüdőgyógyász
www.orvostkeresek.hu
