Bár a szerelem egy univerzális emberi jelenség, ám madaraknál és emlősöknél ugyancsak megfigyelhető. Evolúciós vizsgálatok alapján, a szerelmet a szaporodás egy fontos, biológiailag „előrehuzalozott” funkciójának tekintjük, hiszen a cél, hogy valaki a kiszemelt, kiválasztott partnerre „rákattanjon”, meghódítsa és szaporodjon. Hogy ember és állat motivált legyen e program végrehajtására, ahhoz ellenállhatatlanul vonzóvá kell tenni a szaporodáshoz vezető lépéseket is.
A szerelem másik fontos funkciója annak a mélyen rögzött félelemnek a gátlása, amelyet a másik túlzott közelsége, a neki való kiszolgáltatottság okoz. A szexuális aktivitás, amely természetesen nem azonos a szerelemmel, de része és célja a szerelemnek, maximális bizalmat igényel. Sok szexuális probléma hátterében éppen a biztonságérzet hiánya okozza a görcsösséget vagy a feloldódási képtelenséget.
A hódítás receptje: növelje meg szerelme dopaminszintjét, miközben vele van. A dopaminszintet általában az izgalom, a veszély, és az örömök fokozzák. Ösztönösen tudja ezt minden férfi, hiszen a meghódítandó szerelmét ajándékokkal, meglepetésekkel, meghívásokkal és utazásokkal próbálja megnyerni. A közösen átélt veszély szerelemfokozó hatását mutatják a kalandfilmek és az élet: a szép hősnő és a bátor férfi a sok kaland után egymás nyakába borul.
A szerelemben megfigyelhető nyugtalanságot, csökkent étvágyat és alvásigényt, a szerelmesre beszűkült figyelmet részben a magas dopamin, de részben a magas noradrenalin szint okozza. A szerelemnek kényszeres vonásai is vannak: a szerelmes állandóan szerelmével foglalkozik, emlékeket gyűjtöget róla, állandóan róla akar beszélni, a szerelmes, mint kényszergondolat mindenféle tevékenységébe állandóan betör. Kényszerbetegségben fontos szerepe van a szerotoninnak. Amikor kényszerbetegeket szerelmesekkel,hasonlítottak össze, egyaránt alacsonynak találták szerotonin szintjüket.
Helen Fisher szerelemkutató súlyos veszélyekre figyelmeztet az antidepresszánsokkal kapcsolatban. E szerek alaposan megváltoztatják a szerotonin háztartást, és túl azon, hogy az emberek kb. 70%-ánál szexuális zavarokat – impotencia- és libidócsökkenést – is okoznak, egyszerűen megszüntetik a szerelem érzését.
A szerelemben és nemi vágyban mindkét nemben fontos szerepet játszik a tesztoszteron. A szerelem előreprogramozottan 2-3 évig tart, s ha ez alatt nem alakul ki kötődés, a kapcsolat előbb-utóbb elhal. A szerelem során magas a tesztoszteron szint, ám amint kialakul a kötődés, szintje lecsökken. Ezért lanyhul sok embernél a nemi aktivitás a megállapodott kapcsolatban, s ez teszi lehetővé, hogy az emberek többé már ne csak egymás után vágyakozzanak, hanem képesek legyenek gyermekeiket nevelni és dolgozni. Érdekes módon, megromlott házasságban vagy váláskor a tesztoszteronszint ismét megnő, jelezve, hogy a felek készek egy új szerelemre.
A természet azon igyekszik, hogy a szerelmet kötődéssé alakítsa át, mert ez biztosítja az utódok sikeres felnevelését. E célt szolgálja a nőkben és férfiakban egyaránt termelődő oxytocin, és a férfiakban termelődő vasopressin. E hormonok bizalmat, intimitás utáni vágyat, kötődést alakítanak ki. Termelődésük fokozódik a szerelmes pillantására, érintésére, szexuális együttlétkor, különösen orgazmuskor. Fontos szerepük van az intimitáshoz szükséges bizalom kialakításában. Ugyancsak oxytocin szabadul fel szüléskor is, ez váltja ki a méh összehúzódásait, s szerepe van az újszülött és az anya kölcsönös kötődésének erősítésében is az anyatejjel a csecsemőbe átjutó oxytocinnak. A vasopressin hatására a férfiakban agresszív késztetések ébrednek riválisok feltűnésekor. Monogám hím állatok vasopressin hatására azonnal territóriumuk védelméhez látnak.
Általánosságban elmondható, hogy minden függést alakíthat ki, ami erős pozitív élményt tud nyújtani. Megkülönböztetünk fizikai és lelki függést. Fizikai a függés, ha egy addig megszokott kémiai anyag hiányában a szervezet hiánytünetekkel reagál. A lelki függés más, ez a szer vagy viselkedés kiváltotta örömérzéshez kötődik. A szerelem azért addiktív, mert eufóriát okoz, a szerelmes távolléte sóvárgást, hiánytüneteket okoz. Mint a legsúlyosabb kábítószerfüggők, a szerelemért az emberek olykor ölni is képesek, az esztelen dolgok elkövetése ugyancsak mindennaposnak tekinthető.
A szerelem állapotát agyi képalkotó eljárásokkal összehasonlították a kokain hatásával, és lényegében megegyező agyi területek aktiválódtak. A szerelmi csalódás ezért nem más, mint hirtelen „szermegvonás”, ami súlyos testi és lelki tüneteket okoz. A szerelmi csalódás kezelése tehát megegyezik az addikciók kezelésével. Kívánom, Kedves Olvasó, hogy erre soha ne legyen szüksége!
A teljes cikk a www.tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
