Relax! – Lazíts!
Nem mindegy azonban, hogy mi a stressz keltette energiafelhasználás eredménye! A sikeres tevékenységet kísérő stressz csak kis mértékben okoz „sebesülést”, sőt fiatalító erővel is hathat, akár még idősebb korban is. A distressz, azaz a káros stressz – például a félelem, harag, düh és egyéb negatív lelkiállapotok– következményei viszont megmaradnak a szervezetben az után is, hogy a stresszor (a kiváltó ok) megszűnt.
Selye professzor szerint, az emberi kapcsolatokban az összes káros stresszt előidéző érzelmek közül első helyen áll a gyűlöletet és a bosszúvágy. Tehát, ha ilyen érzelmeket dédelgetünk magunkban, szervezetünk sérülését idézzük elő. Hétköznapjainkban a stresszt elkerülni aligha tudjuk, elegendő tehát, ha káros hatásait hozzáállásunk megváltoztatásával kiiktatjuk.
Ne legyünk maximalisták! Világunkban senki és semmi, még mi magunk sem vagyunk tökéletesek. Engedjük meg tehát magunknak és másoknak a hibázás lehetőségét! Nem fontos, hogy mindig nekünk legyen igazunk. Fontosabb ennél a boldogság. Ne keressük mindenben a hibát, a hiányosságot! Helyes, ha állandó fejlődésre törekszünk, de legyünk optimisták: inkább valljuk a „félig tele pohár”, mint a „félig üres pohár” elvét!
Vegyük észre a bennünket manipuláló hatásokat! A reklámok a tökéletes test, hibátlan arc, márkás ruhák, hódító megjelenés, eszményi család, luxusban élő ember imázsát sulykolják, ami állandó elégedetlenségben, a társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer mókuskerekében, azaz stresszben tart. Biztos, hogy kevesebbek vagyunk, ha nem birtokoljuk mindazt, amit a tv-ben látunk? Mi az érték számunkra? Amíg ezen elmélkedünk, heveredjünk le a fűbe, adjuk át magunkat a napsütésnek, virágillatnak, madárdalnak. Lazítsunk, pihenjünk, relaxáljunk, tegyük azt, ami tényleg jó nekünk!
