Bármilyen meglepő tehát, az egészséges agyműködés egyik fontos feltétele a harmonikus emésztés, az egészséges bélrendszer és a stabil bélflóra.
Valójában két idegrendszerünk van. Egyik a központi idegrendszer, ami az agyból és a gerincvelőből áll, a másik az ún. enterális idegrendszer, amely a bélrendszerben található.
Mindkettő ugyanabból a fajta szövetből keletkezik a magzati fejlődés során. Egy része központi idegrendszerré, míg a másik enterikus idegrendszerré alakul, s a kettőt a vágusz (bolygóideg) köti össze, ami az agytörzsből a hasba lefutó 10. koponyaideg.
Egy másik kutatásban a pro-biotikus Lactobacillus rhamnosus csökkentette a stressz által kiváltott kortikoszteronhormon-szintet, ami enyhítette a szorongással és depresszióval kapcsolatos viselkedésmintákat.
Érdekes módon, nemcsak az agyban, hanem a belekben is vannak olyan neuronok, melyek szerotonint termelnek. Sőt, a hangulat kontrollálásában és az agresszióban szerepet játszó szerotonin legnagyobb koncentrációban nem az agyban, hanem a belekben található!
Az abnormális bélflóra hozzájárul az abnormális agyfejlődéshez!
Dr. Campbell-McBride Gut and Psychology Syndrome-nak (rövidítve GAPS, bél- és pszichológiai szindrómának) hívja ezt az állapotot, melyben a rosszul kialakult, vagy felborult egyensúlyú bélflóra eredménye egy sor olyan mentális tünet, melyek megegyezhetnek az autizmus, hiperaktivitás, figyelemzavar, dyslexia, dyspraxia, vagy a kényszerbetegség néven diagnosztizált állapotokkal. Dr. Campbell meggyőződése, hogy az autista gyerekek teljesen egészséges aggyal és érzékszervekkel születnek, de amikor az emésztőrendszerük a toxicitás forrásává válik, elkezdenek autisztikus tüneteket mutatni. Ez a teória jól illeszkedik az Amerikai Mikrobiológiai Társaság újonnan publikált kutatási eredményéhez, mely szerint azonosítottak egy Sutterella nevű baktériumot, ami kizárólag az autista gyerekek bélrendszerében él.
Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában megjelent kutatási beszámoló szerint, a bél mikroorganizmusainak hiánya vagy jelenléte kisgyermekkorban végérvényesen megváltoztatja a génműködést. A probiotikumok ugyancsak képesek befolyásolni génjeink százainak az aktivitását, és segíteni őket a betegségekkel szembeni ellenállásban. Azt is kimutatták, hogy a bélbaktériumok hiánya megváltoztatja a tanulással, memóriával, és motoros kontrollal kapcsolatos jelzőpályákat. Ez azt jelenti, hogy a bélbaktériumok közeli kapcsolatot mutatnak a korai agyfejlődéssel és az ebből következő viselkedéssel.
Beleink tehát a „második agyunkat” jelentik, egészségüket szerencsére könnyű optimalizálni. Kerüljük ehhez a feldolgozott, tartósított, vegyszerezett élelmet, az édes üdítőket, cukrozott ételeket, az antibiotikumokat, a klórozott és fluorizált víz fogyasztását, illetve az antibakteriális szappanokat, tusfürdőket. Érdemes újratelepíteni a jótékony bélbaktériumokat fermentált ételekkel (joghurt, savanyú káposzta, kovászos uborka stb.) és jó minőségű probiotikumokkal. Különösen fontos ez várandós nők esetében, hiszen saját egészséges bélflórájuk útján életre szóló testi és mentális egészséget ajándékozhatnak gyermeküknek.
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Dr. Joseph Mercola
reumatológus szakorvos, családorvos, szakíró
A cikk eredeti címe:
The Root Cause of Anxiety and Depression That Few Suspect, May 03 2012
Fordította: Mezei Elmira
