A stressz növeli az érelmeszesedés kockázatát

//

Ismert, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly és a cukorbetegség, mind növelik az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, agyi infarktus és az érelmeszesedés rizikóját. Mára az is bizonyítást nyert, hogy a stressz az egyik legkomolyabb kockázatnövelő tényező.

A stressz növeli
az érelmeszesedés kockázatát

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46%-kal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre – derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálatból kitűnik, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, mely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint, a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még az eddig ismert kockázati tényezőknél: cukorbetegségnél, dohányzásnál, magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy e módosítható kockázati tényezőket háttérbe lehetne szorítani, de felhívja a figyelmet a helyes életmód kialakításának, és a pozitív és negatív életesemények megfelelő feldolgozásának fontosságára.

Az érelmeszesedés (at-herosclerosis) folyamata során először az érbelhártya sérülését követően, az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkoká formálódnak.

A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.

A betegség még egészen fiatal korban, akár gyermekkorban elkezdődhet, és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek csak későbbi életkorban jelentkeznek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

Az arteriográfos vizsgálattal, mely egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban, a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi.

Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne véráramlás, mely magasabb pulzushullám sebesség értéket eredményez, és ezáltal jelzi, hogy az érelmeszesedés folyamata megkezdődött.

Természetesen a már ismert érbetegségekben a vizsgálat nem szolgál új információval, csak amennyiben azt a gyógyszeres kezelés hatásának követésére használják.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!