Míg a cukorbetegség 1-es típusa a hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt következik be, addig a 2-es típus a jó életkörülmények terjedésével párhuzamosan szaporodik járványszerűen – már gyermekek között is. Ebben az esetben a sejtek csökkent inzulin-érzékenységéről van szó, melyet a hasnyálmirigy eleinte fokozott inzulintermeléssel próbál leküzdeni, kezeletlenül vagy bizonyos gyógyszeres kezelési formák következtében végül az inzulintermelő sejtek kimerüléséhez, pusztulásához vezet. Terápiájának sarokpontjai a megfelelő diéta és testmozgás – amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása –, a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben az inzulinkezelés.
Terhesség során a 30 év feletti túlsúlyos kismamáknál szükséges odafigyelés, főként, ha családjukban már előfordult cukorbetegség. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, a következő terhesség figyelmesebb nyomon követése szükséges.
Bizonyos gyógyszerek tartós szedése (pl. szteroidok, fogamzásgátlók, vizelethajtók), illetve egyes betegségek (pl. a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák, így a pajzsmirigy rendellenes működése is), valamint genetikai rendellenességek (pl. Down-szindróma) is hajlamosítanak a cukorbajra.
Fenti kockázati tényezők, illetve genetikai hajlam esetén a stressz felgyorsíthatja a diabétesz kialakulását. A tartós és fokozottan stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz-toleranciát eredményezhet, melyek a diabétesz előszobái.
Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, s az inzulintermelődés idővel elégtelenné válik a szükségletekhez képest, mindez normál éhgyomri vércukorszint esetén is előfordulhat.
A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal derülhet fény. A vércukorszint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) már inzulinrezisztens állapotot jelez. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő és idejében elkezdett kezeléssel mind az inzulinrezisztencia, mind a csökkent glükóz-tolerancia, sőt még maga a cukorbetegség is visszafordítható lehet.
A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stressz-hormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a stresszes körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.
Minél több a rizikófaktor, annál gyakrabban kell ellenőrizni a vércukorszintet, különösen, ha gyakori szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, túlsúlyt vagy súlyvesztést tapasztalunk. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás, illetve a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet.
Gyanúra adhat okot az aceton szagú lehelet, az ínybetegségek, bőrfertőzések, a lassú sebgyógyulás, nőknél az elhúzódó hüvelyi gombásodás, férfiaknák a hímvessző gyulladása és a korai potenciazavar is. A megoldás nem csak az orvosi kezelésre épül, hanem a megfelelő életmódprogram kialakítására is.
Dr. Marton Anna
kardiológus, diabetológus főorvos
oxygenmedical.hu
