Vörös színű szíverősítők
1936-ban Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István elsőként mutatták ki, hogy a citrusfélékből származó két flavonoid (rutin és naringenin) csökkenti a kapillárisok törékenységét és permeabilitását, azaz áteresztőképességét, ezért először a rutint P-vitaminnak nevezték el. Időközben azonban a tudomány több ezer hasonló vegyületet izolált, számuk mára túllépte a nyolcezret.
A növények a saját immunvédelmükhöz termelik a flavonoidokat, amik védelmet nyújtanak a kártevőkkel, vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal és az UV-sugárzással szemben. Szerepet játszanak a növény ízének és színének kialakításában, emellett az emberi szervezetben vitaminszerű hatást fejtenek ki.
Másrészt a flavonoidok gyulladáscsökkentő és immun-moduláns tulajdonságai is jelentősek a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzésében.
E hatóanyagok fogyasztásával csökkenthető a környezeti hatások által szervezetbe kerülő, valamint az ott keletkezett oxidatív szabadgyökök romboló hatása, védve ezzel a sejteket, biztosítva azok zavartalan működését. Tehát kiemelkedő fontosságúak a megelőzés szempontjából.
Érdekes azonban, hogy a cseresznye húsának fogyasztása mellett a szára is jótékony hatással van az emberi szervezetre. Számos tanulmány kimutatta, hogy a szomolyai cseresznyeszár fogyasztása kifejezetten jó hatással van szívritmuszavar (tachicardia) kezelésére, szívizomzat-erősítő tulajdonsága révén. (x)
Szabó László
hatóanyag-szakértő
