A Flavin7,
és aki mögötte van
Az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásaikra számos biológiai kísérlet mutat rá. Táplálkozástudományi szakemberek tanulmányai szerint, közel 20%-kal ritkább a szív- és érrendszeri halálozás azok körében, akik napi rendszerességgel, nagy mennyiségben fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, vagyis flavonoidokat.
– Idén 15 éve, hogy a Flavin7 első terméke megszületett. Mi ösztönözte Önt a kutatásra és a fejlesztésre?
– Mindig hittem a természetes forrásokban, és kutattam a természet erejét. Kamaszkorom óta tanulmányozom a zöldségekben, gyümölcsökben és gabonafélékben található hatóanyagok szerkezetét, összetételét. Ez régi szenvedély. Édesapám harmincegy évvel ezelőtti infarktusa és vérképzésének leállása indította el bennem a gondolatot, hogy találjak és továbbfejlesszek egy olyan készítményt, amellyel könnyíthetek, segíthetek a betegségén. Ő nagyon súlyos vérképzőszervi problémával élt hosszú éveken át, szinte reménytelen állapotban. Az egész szervezetében annyira vékonnyá váltak az erek, hogy áteresztették a vért. Csontsoványra lefogyott, nagyon sűrűn kellet vért kapnia. Szörnyű volt ezt látni, megélni. Nem akartam elveszíteni őt… Ekkor gondoltam arra, hogy a vörös gyümölcsök kivonatával talán támogatni lehetne a vérképzését és az érrendszerét. Elkezdtem kezelni Édesapámat úgy, hogy naponta vörös gyümölcsök kivonatát adtam neki fogyasztásra. Egyre jobban lett, és idővel csak arra eszméltünk, hogy már egy éve nem kap vért – pedig előtte néhány hetente szüksége volt erre. Soha ezután nem volt vérképzési problémája, a flavonoidok évtizedeken át támogatták a szervezetét.
– Igen, később ennek alapján készítettük el a Flavin7 és Flavin77 termékeket, melyek az óta is folyamatos fejlesztéseken mennek keresztül, és kerülnek forgalomba. Kollégáimmal, orvos barátaimmal és lelkes kutatótársaimmal együtt megszállottként dolgozunk azon, hogy készítményeink maximális minőségben érhessék el a kitűzött célt: az egészség védelmét. Hosszú évek kutatómunkájával és rengeteg méréssel azt is ki tudtuk kísérletezni, hogy mely vidékről származó gyümölcsök flavonoid tartalma a legjobb, illetve melyik gyümölcsben, milyen és mennyi hatóanyag van.
– Olyan lelkesedéssel beszél a természet erejéről és a kutatási folyamatokról, hogy nem is értem, miért a tanári pályát választotta…
– Kémikus szerettem volna lenni, de nem vettek fel, mert a felvételi lapomon rajta volt, hogy a nagymamámmal templomba jártam vasárnaponként. Mivel emiatt hivatalosan nem lehetett elutasítani a jelentkezésemet, így inkább „elvesztették” a papíromat. De a hatóanyagok kutatásának szeretetét ezzel nem tudták elvenni. Autodidakta módon folytattam tovább, és folytatom, míg élek.
– Melyik vidékről származó gyümölcs flavonoid tartalma a legmagasabb?
– Az egyik magas flavonoid tartalommal rendelkező gyümölcs a május végén, június elején érő szomolyai rövidszárú cseresznye. Szinte fekete színével és édes zamatával azt sugallja, hogy vitamin és ásványi anyag szempontjából egy kiváló gyümölccsel van dolgunk. Igaz, hogy a cseresznyét elsősorban nem pozitív élettani hatásai miatt fogyasztjuk, hanem az ízéért, de ki kell emelni, hogy méregtelenítő, vízhajtó tulajdonsága mellett segíthet beállítani testünk sav-bázis egyensúlyát is. Továbbá magas az A-, B- és C-vitamin, valamint kálium, kalcium és foszfor tartalma. A cseresznye szára is jótékony lehet az emberi szervezetre. Számos tanulmány kimutatta, hogy fogyasztása kifejezetten jó hatást mutat szívritmuszavar (pl. tachicardia) esetén, szívizomzat erősítő tulajdonsága révén.
– Mit kell tudnunk még a flavonoidokról?
– A flavonoidok, illetve bioflavonoidok elnevezés egy vegyületcsoportot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek – főként gyümölcsök és zöldségek héjában, magjában vannak jelen. A növények saját immunvédelmükhöz termelik, ezzel védve magukat a kártevőkkel, vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal, és az UV-sugárzással szemben. A flavonoidok szerepet játszanak a növény ízének és színének kialakításában, emellett az emberi szervezetben vitaminszerű hatást fejthetnek ki: jótékonyak lehetnek a szív- és érrendszerre azáltal, hogy a sejtfalakban gátolják a zsírsavak oxidációját, csökkentik a triglicerid, valamint az LDL szintjét, és emelik a HDL koncentrációját. Ezzel visszaszoríthatóvá válhat az érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulásának veszélye. Fokozhatják az érfalak, az endothelium stabilitását, csökkenthetik annak merevségét. Gátolhatják a vérlemezkék összetapadását, kicsapódását, a thrombus (vérrög) képződést, és májvédő, illetve fényvédő hatással is rendelkezhetnek. Gyulladáscsökkentő tulajdonságuk miatt, segítségükkel visszaszorítható a diabetes mellitus (cukorbetegség) hosszú távú szövődményeinek kialakulása, valamint antivirális, antibakteriális és antiallergén hatásuk is jelentős.
A legtöbb flavonoid képes lehet olyan folyamatokat meggátolni, amelyek szerepet játszanak a daganatos elváltozások kialakulásában, valamint a kemoterápia mellékhatásait is csökkenthetik. Ez antioxidáns tulajdonságukkal, azaz szabadgyököket megkötő, semlegesítő hatásukkal hozható összefüggésbe. A szabadgyökök rendkívül instabil és agresszív molekulák. Ha túlzott mértékben vannak jelen a szervezetünkben, létfontosságú biológiai molekulákat – legrosszabb esetben a DNS-t – károsíthatnak, mely folyamat közrejátszhat a rendellenes sejtosztódás kialakulásában.
– Említette a kemoterápia mellékhatásait. Az Ön által kifejlesztett őssejtképződést segítő készítmények, és flavonoidokat tartalmazó termékek milyen hatásmechanizmussal enyhíthetik a kemoterápia mellékhatásait?
– Kemoterápiás kezeléskor, a szervezet regenerációs mechanizmusát jól jelző őssejtek, vagyis a perifériás vérben keringő őssejtek száma radikálisan lecsökken. Ez azt jelenti, hogy a szervezet regenerációs képessége, ebben a szituációban, szintén minimális. Az épülésre váró sejtek – az őssejtek által meghatározottan – pótlásra várnak. Amikor a sejtmérgek, vagyis a kemoterápia hatása csökken, akkor kezd el növekedni a regenerációs szint. Ez az egyik megközelítésem. A másik, hogy a kemoterápia által okozott, sejtméreg által kivégzett sejtmaradványok szervezetből való kitisztítására, vagyis méregtelenítésére, a máj hivatott. A máj ilyenkor olyan sokkoló megterhelést kap, mintha hirtelen egy méter széles folyosón, félóra alatt kéne átzavarnunk tízezer embert. A szervezetben oly mértékben halmozódnak fel a mérgek, a máj funkciója akkora erővel terhelődik túl, hogy a regenerációs képessége minimálisra csökken – teljesítőképessége a századrészére esik vissza. A kórházban a beteget a hematológiára irányítják, ahol a májtisztító és regenerációs folyamatait próbálják visszaállítani. Számtalan szakember megfigyelése szerint, ha a betegek kemoterápia alatt flavonoidokat (pl. májvédő Silibinint, ami a Silymarin fő alkotója) fogyasztanak, akkor a máj méreganyagokkal történő megterhelése normális, hétköznapi mértékűvé válhat. Maguk a flavonoidok, a máj méregtelenítési és regenerációs képességét állíthatják vissza, így az ismételten el tudja látni feladatát.
– Nemrég, egy interjú kapcsán a hatóanyagok felszívódásáról beszélt. Valóban befolyásolja az életmód például a C-vitamin hatékonyságát?
– A környezeti hatások, a stressz, a táplálkozás, az életmód mind-mind nagymértékben befolyásolják a hatóanyagok felszívódását. Ha például valaki dohányzik, a dohányzás miatt olyan mennyiségű karcinogént, vagyis rákkeltő anyagot visz a szervezetébe, amelyet antioxidáns szinten, napi 1500-2000 mg C-vitaminnal lehet és kell ellensúlyozni. Természetesen a dohányzás káros hatásaiból fakadó problémákat ezzel a vitamindózissal korántsem tekinthetjük megoldottnak, hisz közel 400 különböző káros gázt tartalmaz egy szippantás cigarettafüst. Ha valaki nem dohányzik, és naponta – akár táplálkozás útján – elfogyaszt 200-300 mg C-vitamint, annak a szervezetében a C-vitamin C-vitaminként érvényesülhet, míg a dohányzó embernél ez a mennyiség csupán a káros anyagok megkötésére szolgál. Ezért nem mindegy, hogy ki, mennyi C-vitamint visz be naponta a szervezetébe. A C-vitaminnak kettős hatása van: ha szabadgyökökkel találkozik, antoxidánsként érvényesül, vagyis megköti azokat. Mikor már a szabadgyököket semlegesítette, és a szervezetben többlet keletkezik belőle, akkor kezdi el igazi munkáját: többek között támogatja az immunrendszert, és segít növelni a fehérvérsejtek számát. Fontos megjegyezni, hogy C-vitamin nélkül az emberi testben hiánybetegségek léphetnek fel, például ínysorvadás, vérzékenység, izombántalmak és gyulladások.
– Ez azt jelenti, hogy az étrend-kiegészítők, illetve a vitaminok megfelelő adagolása egyénenként és esetenként változó?
– Általánosítani lehet, de nem mindig szerencsés. Ha csak az anyagérzékenységekre gondolunk, akkor figyelembe kell vennünk, hogy a hatóanyagok bevitelére mindenki szervezete másképpen válaszol. Ez egyrészt genetika, másrészt a már említett környezeti hatások függvénye. Ezért az étrend-kiegészítők megfelelő adagolása egyénenként és esetenként változó lehet. Minden ember más, és mindenkinek más az érzékenységi szintje – de ugyanazon anyagok, ugyanazokat a folyamatokat, ugyanazokon a géneken keresztül működtetik. Többfajta gén dolgozik azért, hogy a bekerült kártékony anyagok kikerüljenek a szervezetünkből, vagy semlegesítődjenek. Ebben segíthetnek a flavonoidok.
– Naponta mennyi a legoptimálisabb flavonoid bevitel?
– Egy tíz éve készült epidemiológia felmérés szerint Magyarországon egy felnőtt ember napi, átlagos flavonoid bevitete 18 mg, gyermekeknél 20-21 mg. Korszerű táplálkozás esetén az érték 40-60 mg-ra tehető, vegetáriánus étkezésnél 150-200 mg is lehet. De még ez is nagyon kevés! Ezt bizonyítja a kínaiaknál és a japánoknál végzett flavonoid-kutatás. Kínában, abban a népcsoportban, melyben naponta 300 mg fölött fogyasztottak zöldteából, vagyis flavonoidokból, nem alakult ki daganatos betegség.
A másik népcsoportban, ahol 150-200 mg volt a napi bevitel, és a fogyasztók fele langyosan, fele forrón itta a teát, korlátozott mértékben, sajnos, gégerákot diagnosztizáltak. Érdekes tehát a hatóanyagok bevitelével kapcsolatban a szervezet energetikáját is figyelemmel kísérni. Ha testünket jelentősen eltérő hideg, vagy meleg reakciókkal léptetjük kapcsolatba, akkor egy kompenzációs folyamat révén – a sejtfelületek találkozásánál – a sejthártya sérülhet, és ez degeneratív folyamatokat indíthat be. Nem mindegy tehát, hogy mit eszünk, ahogy az sem, hogy milyen hőmérsékleten fogyasztjuk.
– Idén ünnepli 15 éves születésnapját a Flavin7 termékcsalád, mely az elmúlt évek alatt már átlépte az országhatárokat is…
– Termékeink nem csak hazánkban, de Szlovákiában, Romániában, Németországban, Lengyelországban, Svájcban, Vietnamban, valamint Malajziában is jelen vannak, és bátran kijelenthetjük, hogy szépen bizonyítottak. Az elmúlt 15 évben a fejlesztések neves egyetemek kutatólaboratóriumaiban zajlottak és zajlanak ma is, tapasztalt kutatóorvosok és biológusok közreműködésével. Terveink szerint folyamatosan bővítjük a kínálatot a régi és az új piacokon egyaránt. Remélem, itthon és külföldön egyaránt, továbbra is nagyon sok embernek segíthetünk a megelőzésben, és egyre többen figyelnek majd egészségük megőrzésére.
-kk-
