A koszorúér-betegségre, szívizom-elfajulásra, szívbillentyű-betegségekre, vezetési vagy szívritmuszavarokra, illetve a kisebb-nagyobb szívfejlődési rendellenességekre gyakran épp sportolás közben derül fény. A sport-kardiológia célja azonosítani és kiszűrni az olyan tényezőket, melyek sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthetnek az egészségre.
A jól edzett emberek EKG és egyéb vizsgálati eredményei jelentős eltérést mutathatnak az egészséges, de nem sportolókéhoz képest. Jellemző lehet például az átlagosnál (70-80/perc) lényegesen alacsonyabb, (40-50/perc) nyugalmi pulzuszám.
Rendszeres testmozgás hatására kialakulhat az ún. sportszív: nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, a szívizomban olyan új hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigénellátottságát. A szívizomzat erősödését általában követi a hajszálerek kialakulása, így a megnövekedett tömeget több ér ugyanolyan hatékonysággal lesz képes ellátni. Élsportolóknál előfordul, hogy a hajszálerek kialakulásának üteme nem tudja követni a szív tömegének növekedését, s a korábbi érhálózat képtelen elegendő oxigént biztosítani, így még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat, vagy életveszélyes ritmuszavar.
A legkisebb panasz esetén is azonnal forduljunk szakorvoshoz! Az elváltozások időbeni felfedezéséhez, a megelőzéshez nemcsak a profi, de a hobbi sportolóknak, illetve a fokozott pszichés stressznek kitett pácienseknek is javasolt az évenkénti kardiológiai kontroll, melynek során a szakorvos vérvétellel, vizeletvizsgálattal, sportkardiológiai- és anyagcsere szakvizsgálattal, szívultrahanggal, nyugalmi és terheléses EKG-val feltérképezi a szív mindenkori állapotát.
Mindez még kiváló teljesítőképesség és panaszmentesség esetén is kívánatos a hirtelen szívhalál kivédése érdekében.
Dr. Marton Anna
kardiológus, diabetológus főorvos
oxygenmedical.hu