A mesterséges édesítőszereket általában bátor kutatóknak köszönhetjük, akik a laboratóriumi szabályokat megszegve, megkóstolták a véletlen létrehozott vegyületeket. A szacharint Constantine Fahlberg, a Johns Hopkins kutatója fedezte fel 1879-ben, amikor kőszénkátránnyal dolgozott. Évtizedekkel később ez lett a cukorbetegek édesítőszere.
Azt hihetnénk, hogy a mesterséges édesítők segítik a testsúly megtartását, vagy a fogyást, de az epidemiológiai vizsgálatok – a várakozással ellentétben – azt bizonyítják, hogy az édesítőszerek testsúly-növekedéshez vezetnek.
Az American Cancer Society 1980-as évek végzett vizsgálata 78 694 személy részvételével igazolta, hogy az édesítőszereket fogyasztók jobban híznak. Az 1970-es években a Nurses’ Health Study 31 940 résztvevője közül a szacharint fogyasztóknál ugyancsak nagyobb súlygyarapodást találtak. Gyerekek vizsgálatában, a diétás üdítőket fogyasztók szintén jobban híztak. A diétás üdítőkkel és ételekkel nem lehetett fogyást elérni, viszont, amikor titokban cukrot tettek az ételbe, a résztvevőknél 25%-kal kevesebb kalória-felvételt figyeltek meg, azaz a cukor csökkentette az éhségérzetet, míg az aszpartam növelte az étvágyat és az energia-felvételt is.
A stevia, eritritol és xylit ugyanúgy kalóriamentes édességek, de mivel a természetben (pl. gyümölcsökben) is előforduló természetes édesítőszerek, nem hatnak a szervezetre a mesterséges édesítőszerekhez hasonlóan.
Összességében tehát, a nyugati világnak az az álma, hogy lehet úgyis habzsolni, hogy közben fogyunk, nem teljesül. A mesterséges édesítőszerek valószínűleg hozzájárultak az elhízás-válság kialakulásához.
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
(Forrás: Qing Yang: Gain weight by „going diet?”
Yale Journal Of Biology And Medicine)
