A stressz hatása az emésztőrendszerre
Az, hogy a magát „kultúrnak” nevező európai ember a rohanó élettempót, a minden áron való megfelelést választotta, nem tűnik helyes döntésnek. Bizonyíték erre többek között a lakosság elöregedése, ami egyben a szülések számának jelentős csökkenésével is jár; valamint a megoldatlan pénzügyi-gazdasági válság miatti állandósult, tömeges méretű depresszió, lehangolt kedélyállapot.
Minden élőlénynek alapvetően két feladata van: az önfenntartás és a fajfenntartás. Az embernek ezen kívül egy 3. feladata is van, ami nem egyéb, mint a lélek nemesítése. Ebben a rohanó tempóban a lélek nemesedéséről beszélni sem érdemes; az önfenntartás módjáról, minőségéről az egyre szaporodó krónikus betegségek árulkodnak; míg a fajfenntartás sikertelenségét a csökkenő népességszám jelzi.
Az emberi szervezetben a feladatok ellátásához szükséges energiát a sejtekben lévő mitokondriális rendszerben termelődő ATP szolgáltatja. A mindennapi életben maradáshoz ez a véges készletű energia legfőképp a külső kapcsolatokra, a külső stresszek kompenzálására megy el, s mire a szervezet alapregulációja és öngyógyító programja következne, szinte alig marad ATP.
A szervezet ilyenkor – rendkívül bölcsen – egyes életfunkciókat „takaréklángra” állít, szűkíti a perifériás ereket, ezért lesz hideg a kéz és a láb, illetve a sok egyéb funkció közül, kiemelkedően romlik az emésztés-élettani folyamatok sokasága. Ennek először enyhébb, később markánsabb tüneteit sem mi, saját magunk, sem a klinikai orvostudomány nem veszi komolyan. Ha valaki puffad, esetleg hol lazább, hol szorulásosabb a széklete, máris felír az orvos egy gyógyszert, ami a tüneteket jó esetben megszűnteti, de köze nincs az oki terápiához.
Gyakran jelentkező tünetek – a teljesség igénye nélkül – pl. az étkezés utáni ólmos fáradtság, az édesség utáni vágy, a fizikális gyöngülés, ízületi fájdalmak (főleg a térdekben), tartósan száraz bőr (főként a sarkakon, könyökön, térden, ülőgumókon és a lábszárakon), s talán a legkellemetlenebb a tartós vagy hirtelen nagy stresszhatásra fellépő, múlni nem akaró, kínzó, görcsös hasi fájdalom.
A tünetegyüttest irritábilis bél-szindróma (IBS) néven egyre többen saját tapasztalatból is ismerik. Teljes felelősséggel állítom, hogy ez a helyzet lassan már nem betegség, hanem tartós állapot a társadalom jelentős hányadánál. Mi a megoldás?
Sajnos, a nagy társadalmi-köz-gazdasági-szociológiai-pénzügyi rendszerekre nincs ráhatásunk, így marad az önvédelem! Ez hétköznapi nyelvre lefordítva a következőket jelenti. Este idejében, legkésőbb 9-10 óra között feküdjünk le aludni, előtte semmilyen körülmények között se nézzük krimit, horrorfilmet, vagy más felzaklató, elszomorító műsort, esetleg olyat, ami megnevettet, vidámsággal tölt fel. A legkésőbb 7-8 óra között elfogyasztott könnyű vacsora után lehetőleg sétáljunk még egyet, próbáljunk meg gyönyörködni a természetben, mutassa az bármilyen arcát is. Kerüljük a könnyen oldódó szénhidrátokat, cukrot, fehér lisztet, chipszeket, gyorséttermi készítményeket, sós, füstölt töltelék árut és az izgató, szénsavas, foszforsavas italokat! Étrendünkben kiemelkedő helyet kapjanak zöldségek, nem édes gyümölcsök, a hal, tojás és baromfi, valamint a teljes őrlésű gabonából készült pékáruk, és kásák (pl. zab, köles, hajdina, cirok). Utóbbiakra erjedésgátlóként, tegyünk őrölt fahéjat. Étrendünkbe belefér a vaj és kevés joghurt, kefír is, ha nem okoz panaszt. Hasmenés esetén kortyoljunk lósóskamag, szorulás esetén pedig mályvateát, vagy szakember által összeállított teakeveréket.
Jótékony hatású a rendszeres, rendkívül finom hasmasszázs, de egyetlen nap sem maradhat ki a minimum fél-egy óra oxidatív sport, természetesen a mindenkori állapot függvényében. Tanuljunk relaxálni, kössük össze légzőgyakorlatokkal, ismekedjünk a jógával, tai-chi-val, chi-kunggal.
Fenti javallatokat komplex módon alkalmazva elérhetjük, hogy szervezetünk kevésbé lesz kitéve a stessz okozta terheléseknek, ezáltal az IBS tünetei oki szinten szűnnek vagy enyhülnek.
Béky László
természetgyógyász
beky-termeszetgyogyaszat.hu
