Amikor a „normális” vércukorszint nem normális
Bár a hivatalosan megállapított vércukor határértékek gyakoriak, átlagosak, de semmiképpen sem normálisak.
Az éhgyomri érték a legkevésbé pontos előrejelzője a későbbi cukorbetegség és szívbetegség kialakulásának.
Sem a leggyakrabban alkalmazott éhgyomri vércukormérés, sem az utóbbi évtizedben egyre népszerűbb, 3 hónapos átlagértéket mutató Ac1 érték nem megbízható előrejelzői a cukorbetegség és a szívbetegség későbbi kialakulásának, pedig az emberek túlnyomó többségét ezekre a vizsgálatokra utalják be.
Ehelyett egy másik, reálisabb és kényelmesebb módot ajánlok: mérjük rendszeresen vércukorszintünket evés után egy, illetve két órával!
Vizsgálatok kimutatták, hogy még egy magas szénhidráttartalmú étkezés után is, az egészséges emberek vércukorszintje egy rövid időre 6,9-7 mmol/l-re megy fel, 45 perccel étkezés után a legmagasabb, majd evés után 2 órával visszamegy 5,6 mmol/l alá.
Egészséges embereknél is előfordul értékkiugrás, azonban ez rövid időn belül rendeződik. Ha az étkezés utáni érték 7,6 mmol/l fölé megy és hosszasan ott is marad, annak komoly szövődményei lehetnek. A vizsgálatok szerint, 8,9 mmol/l fölötti étkezés utáni vércukorszintnél megnő a rákbetegségek gyakorisága, a sztrók előfordulása pedig, minden 1 mmol/l-rel 25%-al nő.
Ha valakinek tényleg az egészség és a hosszú élet a célja – és nem csak a súlyos betegségek kialakulásának a pár évvel való kitolása – akkor az alábbi értékekre törekedjünk: éhgyomri vércukorszint 4,8 (mmol/l) alatt, étkezés után 2 órával 6,7 alatt, Hemoglobin A1c vizsgálatnál 5,3% alatt. Ha alacsony szénhidráttartalmú étrendet követünk, akkor az éhomi érték 5-5,5 mmol/ között is normális, feltéve, hogy az A1c és az étkezés utáni érték a normális tartományban van. (tenyek-tevhitek.hu)
