Amíg nincsenek szervi elváltozások vagy szívbetegség, önmagukban is biztonságosan fogyaszthatók a szív működését kedvezően befolyásoló gyógynövényteák, melyek a kezelőorvos tudtával, akár az orvosi kezelések kiegészítésként is jótékony hatásúak.
A legismertebb „szívvédő” gyógynövény a galagonya, melynek virágos ágvégét és bogyóját is használják. A termések hatóanyagai erősítik a virágok és levelek hatását: javítják a szívizom oxigénellátását, teljesítményét, anélkül, hogy felhalmozódnának a szívben. Ezért a gyógynövény tartósan is fogyasztható.
A középkorban a galagonyát emésztési panaszok, vesekő, menstruációs görcsök kezelésére használták. Szívpanaszok, „vízkór”, azaz szívelégtelenség okozta vizenyő kezelésére először Angliában alkalmazták a 17. században. Később, a 19. században idegi nyugtatóként és „szívnyugtatóként” történő alkalmazása is elterjedt Európában.
A galagonyával végzett kettős vak, placebókontrollos vizsgálatokat enyhe vagy közepesen súlyos szívelégtelenségben szenvedők részvételével végezték. A kezelés eredményességét a fizikai terhelhetőség, a szív teljesítményének növekedése és a panaszok mérséklődése bizonyította. Bizonyított, hogy a galagonyakezelés csökkenti a szív-eredetű halálozást enyhébb fokú szívelégtelenségben szenvedőknél. Ebben a növény szívritmuszavar-ellenes hatása is közrejátszhat.
A galagonya hatásait jól kiegészíthetik az olyan nyugtató gyógynövények, mint a citromfű. Ideges alvászavaroknál is kitűnő hatását az illóolajnak (citronella és citrál) köszönheti.
A gyógynövényekből készült teát langyosan, lassan kortyolgassuk, naponta legalább két alkalommal: legjobb reggeli után és délután, vacsora előtt.
Prof. Dr. Szabó László Gy.
ny. egyetemi tanszékvezető tanár
