1990 nyarán jöttem haza egy közel kétéves tanulmányútról, amelynek keretében a kanadai mezőgazdasági minisztérium gabonakutató laboratóriumában dolgoztam Winnipegben. Intézeti beosztásom a búza alapkutatási osztályra szólt. Itt voltam poszt-doktori ösztöndíjas. Magam egy gyógyszerész-dinasztiának vagyok tagja, bár nem gyógyszerész lettem, hanem biológus-mérnök. Anyai nagyapám híres gyógyszerész volt (hu.wikipedia.org/wiki/Dávid_Lajos_(gyógyszerész)) és ezt a szakmát művelte több felmenőm, és a korosztályombeli unokatestvéreim közül is sokan választották a gyógyszerészi pályát.
A közelmúltban olvastam Szent-Györgyi Albertnek az egyik amerikai arhívumban őrzött, 1968. május 9-én keltezett levelét, amelyben azt írta, hogy a rákprobléma megoldásának küszöbén áll, de kísérleteit pénzhiány miatt nem tudja befejezni.
Bár sokféle természetes forrást, gyógynövényt, fákon élő gombákat kipróbáltunk, de a megoldást akkor találtam meg, amikor Szent-Györgyi eredeti felvetése nyomán a búzacsírát kezdtük vizsgálni. Félreértéseket elkerülendő írom: nem a csírázó búzáról, nem a fűszerű csíranövénykéről, hanem arról, a magban lévő, anatómiailag jól elkülönülő részről beszélek, amit búzaembriónak, csírának hívunk, és amelyet a malomipar hulladékként kezel. Kiderült, hogy ebben, a lisztgyártás szempontjából mellékes anyagban vannak olyan előmolekulák, amelyekből a rákellenes anyagok – kémiai módosítással – előállíthatók. Az 1990-es évek első felében elkészült az a ma ismert kivonat, amit a búzacsíra fermentációjával nyertem, és amely ezeket a hatóanyagokat a legnagyobb koncentrációban és aktív formában tartalmazza. Ám ekkor még kevesen hitték el nekem, micsoda kincsről van szó.
Pár év múlva befejeződtek a preklinikai állatkísérletek, amelyek összefoglalásában az akkori SOTE Kísérleti Rákkutató Intézete az általam rendelkezésükre bocsátott fermentált búzacsíra-kivonatot olyan potenciális daganatprogressziót csökkentő anyagnak minősítette, amelynek toxikus mellékhatása nincs. Szakmailag megnyílt az út a klinikai vizsgálatok előtt. A fermentált búzacsíra-kivonat a vizsgált emberi rákokban is hatékonynak bizonyult. 2002-ben törzskönyvezték Magyarországon daganatos betegek tápszereként.
Napjainkban az orvostudomány világszerte használja. Az összes fontos rákfajtában alkalmazzák. Betegek tízezrein segített már. Amerikában 2006-ban az év legjobb terméke díját kapta a táplálkozástudomány területén. Van ország, ahol a fermentált búzacsíra-kivonat gyógyszer, van olyan is, ahol étrend-kiegészítő, itthon tápszer, ám bármi legyen is a hivatalos besorolása, a benne található molekulák ugyanazok.
Dr. Hidvégi Máté
c. egyetemi tanár
