Mi kell az egészséges és boldog élethez?
Minden idők leghosszabb tudományos kutatásának eredményei
A kutatás során közel 300 egészséges, fiatal, egyetemista férfiak pszichológiai, antropológiai és fizikai tulajdonságainak élethosszig tartó nyomon követését végezték, olyan szempontokat is figyelembe véve, mint a személyiségtípus, az IQ, az étkezési szokások, sőt a társas kapcsolatokon át a legrészletesebb fiziológiai paraméterekig is, mindent részletesen dokumentálva. A kutatás jelenlegi vezetője, George Vaillant tanulmánykötetben (Triumphs of Experience) tette közzé az eredményeket, mely jelenleg csak angol nyelven érhető el.
A kutatás abból a szempontból is úttörő, hogy az egyetemi évektől egészen a 90-es életévekig kiterjed, és a korábbi életesemények, valamint a nyugdíjas évek életminősége közötti összefüggéseket is monitorozza. Számos meglepő, tanulságos eredményük közül válogatunk cikkünkben.
A kutatás eredményei szerint az időskori jóllét nem függ össze szükségszerűen az élet korábbi szakaszaiban megélt jólléttel. A 80 év fölötti fizikai állapotról megállapítást nyert, hogy a genetikai adottságoknál sokkalta jobban meghatározzák ezt az időszakot az 50 éves korig kialakított szokások. Tehát a békés és vitális időskor sokkal inkább rajtunk múlik, mint genetikai örökségünkön. Arra is fény derült, hogy házasságukkal 70 év fölött a legelégedettebbek az emberek.
Vaillant szerint, az eredmények kézzelfogható bizonyítékok arra, hogy a boldog és hosszú élet kulcsát a szeretetteljes kapcsolatok jelentik. A kutatásban részt vevő 31 egyedülálló férfi közül csupán 4 van még mindig életben, míg a „jó kapcsolatokkal rendelkezőknek” több mint egyharmada él. A szerző azt is hozzátette, hogy bár a szerető család rendkívül fontos, ám sokan meglepődnének, hogyan képesek az emberek 70 és 90 éves kor között, nagy nélkülözések közepette is szeretetet találni. „Ha valaki boldog szeretne lenni, és nincs éppen kéznél egy hathónapos csecsemő, akit babusgathatna, szerezzen egy kiskutyát” – javasolja.
Bár az eredmények bizonyítják, a sanyarú gyermekkoron való felülemelkedés lehetséges, a boldog gyermekkor emlékei az egész élet során erőforrást jelentenek.
A számos eredmény közül a legjelentősebb összefüggéseket talán az alkoholizmus romboló hatásával kapcsolatban találták. Azon túl, hogy a megfigyeltek esetében ez volt a legerősebb válóok, gyakran társult neurózissal és depresszióval, valamint a cigarettázással együtt az első számú halálhoz vezető faktornak bizonyult.
A jövedelem szempontjából nem volt észrevehető különbség a 110-115-ös és a 150 fölötti IQ-val rendelkezők között. Az emberi kapcsolatok minőségének fontosságára számos szempontból felhívják a figyelmünket az eredmények. Azok a vizsgálatban résztvevők, akik a „szeretetteljes kapcsolatok” skálán a legmagasabb pontszámot érték el, átlagosan 141 000 dollárral többet kerestek évente (55 és 60 éves koruk között), és 3-szor gyakrabban értek el kimagasló szakmai sikereket, mint a legalacsonyabb pontszámot elérők.
Az egyik legérdekesebb eredménye a kutatásnak, hogy az anyával való kapcsolat minősége erősen összefügg az élettel való elégedettséggel. Az eredmények szerint, akik gyermekkorukban harmonikus szeretetkapcsolatban éltek édesanyjukkal, átlagosan évi 87 000 dollárral többet keresnek, mint azok, akiket elhanyagolt az anyjuk. A gyermekkor során az anyával megélt rossz kapcsolat a kutatás szerint az időskori demenciára is hajlamosít, sőt, felnőttként a munkavégzés hatékonyságát is negatívan befolyásolja.
Az apával való jó korai kapcsolat pedig, felnőttként alacsonyabb szorongásértéket, a szabadidő teljesebb élvezetét, időskorban pedig fokozott élettel való elégedettséget vetít előre. Talán meglepő lehet, de ez utóbbi tényező például, semmilyen összefüggést nem mutat az ugyanarra az időszakra vonatkozó anyával megélt boldog kapcsolattal.
