Még mindig a régi, nem az okot megszüntető, hanem a tünetet elnyomó logika és protokoll szerint zajlik a gyógyítás mind a pajzsmirigy betegségek, mind az egyéb, hormonokkal összefüggő betegségek széles skálája esetében.
Kezdjük az elején. A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) életműködéseket szabályozó hormonjainkat közvetlenül a sejtközi térbe, ez által a véráramba juttatják. A hormonok – mint hírvivő vegyületek – így a mirigytől távoli szervben is kifejthetik hatásukat.
A vér olyan, mint egy koktél, melyben rengeteg vegyület van. Minden vegyület – így a hormonok is – csak a megfelelő receptor által juthatnak be a sejtekbe. Behatolnak a sejtmagba, és a DNS megfelelő kromoszómáinak kiadják a parancsot, milyen fehérjét gyártsanak le, hogyan működjön optimálisan a sejt. A receptor olyan, mint egy zár, amibe a speciálisan „bereszelt kulcs”, azaz vegyület talál bele. A szervezet olyan bölcsen oldotta meg, hogy hiába tartalmaz sokféle vegyületet a vér, minden sejt csak olyan receptorokkal rendelkezik, amilyen vegyületek fogadására hivatott.
Hormonok – mint hírvivő vegyületek – nélkül percek alatt meghalnánk! Az öregedés és a betegségek egy része tulajdonképpen a hormonok mennyiségének megcsappanása és a receptorok érzéketlenségének a rovására írható. Az idő múlásával egyre kevesebb hormont gyárt a szervezetünk, a megfelelő információk hiányában a sejtek és a szervek már nem tudnak helyesen működni, megbetegszünk, leépülünk.
Éppen ezért alakult ki az orvostudomány új ága, az anti-aging medicina, amely előtérbe helyezi a bioazonos hormonpótlás fontosságát. És itt a BIOAZONOS szón van a hangsúly! Mindez azt jelenti, hogy tökéletesen azonos a hormon molekulája, az atomok térbeli elhelyezkedése azzal, amit a szervezet is legyárt magának. Szerencsére a biokémikusok egyes bioazonos hormonokat már elő tudnak állítani, például a mexikói vad yam gyökeréből. Ez a gyökér tartalmaz egy dioszgenin nevű vegyületet, mely annyira hasonlít az emberi nemi hormonra, hogy néhány kémiai kötés módosításával, le tudják utánozni az eredeti hormont.
Tehát nem minden káros, amit laborban állítanak elő, ha azt felismeri a szervezet és sajátjaként fogadja el. Fontos tudni, hogy a szteroid (nemi) hormonok koleszterinből alakulnak ki, emiatt – a legújabb klinikai kutatások szerint – nagyon károsak a koleszterin-csökkentő tabletták (statinok).
A hormonok egymásból alakulnak át egy újabb hormonná. Ezért, ha az egyik kényes egyensúlya felborul, az kihat az összes többi hormonra!
A hormonok veszélyességéről szóló hírek nagyrészt a mesterséges, módosított molekulájú, nem bioazonos hormonokra, gyógyászati termékekre, például hormonpótló tablettákra vonatkoznak. Jogilag „az anyatermészet vegykonyháját”, a természetes hormonok vegyületeit nem lehet levédeni kizárólagossággal gyártható saját szellemi termékként. Emiatt a bioazonos hormonok csak némi módosítással, torzítással minősíthetők saját fejlesztésű szellemi terméknek, hogy megfeleljenek a gazdasági és jogilag védhető szempontoknak. Azonban egy módosított hormon, amit a test nem a sajátjaként ismer fel, másképp hat, sok a mellékhatás és ebből adódik a probléma.
A legtöbb nőnek már 35 éves kora után egyre ritkábban van peteérése. Ha elmarad az ovuláció, a petét tartalmazó zsák sem tud felrepedni, azaz nincs tüszőrepedés. Ha nincs tüszőrepedés, ami sárgatest hormon kibocsátással járna és beindítaná a progeszteron hormon termelését, akkor – progeszteron hiányában – a nő ösztrogéndomináns lesz. Mivel egy bizonyos ösztrogén némely metabolitja (4- és 16-hidroxy-ösztron) proliferatív, azaz sejtburjánzást elősegítő hatású, fibrómák, ciszták, miómák alakulhatnak ki.
A progeszteron hivatott fékezni az ösztrogén sejtburjánzást fokozó aktivitását, irányítani a hibás sejtek apoptózisát (önkéntes sejthalálát). Tehát az ösztrogén a „felépítő hormon”, míg a progeszteron a „leépítő hormon” egy nő ciklikus hormonális életében. E nélkül a kényes egyensúly nélkül, progeszteron (nem a módosított és káros molekulájú progesztin, ami egyes fogamzásgátló tablettákban van) hiányában a nők veszélyben lehetnek! A testidegen, terhes kanca vizeletéből kivont ösztrogén és torzított molekulájú progesztin szintén megtalálható sok olyan készítményben, melyet változó korú nőknek adnak hormonpótlásként.
Ezek hatását ismertető angol nyelvű klinikai tanulmányok, illetve a cikkhez felhasznált szakirodalom lejjebb olvasható. Folytatjuk.
Tihor-Herczeg Kyra
American Academy of Antiaging Medicine tagja
Szakirodalom:
Thierry Hertoghe, M.D., Jules-Jacques Nabet, M.D.,: „Hormone Solution”. Three Rivers Press, Random House, New York, 2002
T.S. Wiley, Julie Taguchi, M.D. Bent Formby, PhD.: „Sex, Lies and Menopause”. HarperCollins Publishers Inc., New York, 2004
Dr. Gregory Pincus, Worchester Foundation of Experimental Biology, 1939. (elsőként gyártott bioazonos progesztetron Sarsapilla gyökér choleszterolból)
Seaman, Barbra, et al.: Women and the crisis in sex hormones. Rawson Associates Publishers, Inc., New York, NY, 1977 (Pages 82-83)
Dr. Kevin Patterson: „What Doktors Don’t Know (Almost Everything)”, New York Times Magazine, May 5, 2002
Rossouw, LE. et al.: Risk and benefits of estrogen plus progestin in healthy postmenopausal women – priscipal results from the women’s health initiative randomized controlled trial. JAMA 2202 Jul. 17, 288 (3) 321-33.
A bioazonos progeszteron rákellenes, sejt apoptózist segítő tulajdonságát bizonyító klinikai vizsgálat: Groshong, S, et al.: Biphasic regulation of breast cancer cell growth by progesterone: Role of the cyclin-dependent kinase inhibitors, p21 and p27. Mol Endocrinol 1997, 11: 1593-1607
