9 tipp a munkahelyi stressz csökkentésére
1. A bizalom az alap – Egy tanulmány szerint a munkahelyi stressz elsődleges forrása a bizalom hiánya. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs döntési joga a saját munkájában, az nagyjából olyan mértékben növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, mint a dohányzás. Épp ezért nincs felszabadítóbb érzés a munkavállaló számára, mint ha bíznak benne és ezzel bizonyos szabadsághoz jut a munkájában – így a termelékenység is nőhet.
2. Az elszigetelődés csökkenthető – A dolgozó elszigeteltséget érezhet, ha pl. nem kap információt, meghívást az értekezletekre, ha a munkáját nem is „veszik észre”, ha figyelmen kívül hagyják a javaslatait. Az emiatt csökkenő önbizalom, bizonytalanság akár depresszióba is torkollhat. Ezt előzheti meg, ha a munkatársak érzik: együttműködő csapat tagjai.
3. Kilépés a taposómalomból – Időnként érdemes izgalmas feladatokkal „kikapcsolni” a napi rutinból a dolgozókat. Sokan ugyanis nem a rengeteg munkába betegszenek bele, hanem abba, hogy munkájuk egy folyton ismétlődő taposómalom.
4. Tisztázott elvárások – Fontos, hogy a munkavállalók tudják, mit várnak el tőlük, melyek a feladatkörük határai, mik a prioritások a munkájukban. Ezek a határok erősen csökkentik a bizonytalanság okozta stresszt. A homályos kérések, elvárások a rossz vezetés jelei, és erősen növelik a stressz, a betegségek esélyét.
5. Az értékelés doppingol – Nem csak a pénzzel értékelhetjük a munkát. Hosszú távon erősíti az elkötelezettséget, ha a főnök elismeri a jó munkát, ha köszönetet mond az extra erőfeszítésért, ha hangsúlyozza, mennyire fontos a munkavállaló a cégnek. Ne csak a hibákat, a sikereket is közösnek kell érezni.
6. Elektronikus „fegyverszünet” – Ma természetes, ha telefonon, e-mailen kapják a munkatársak a feladatokat, ám néha érdemes időt szakítani a személyes megbeszélésekre. A valódi találkozások, a munkatársak azonnali visszajelzése szinte felszabadít az „e-rabszolgaság” alól.
7. A testbeszéd sokat mondhat – A jó vezető nem csak arra figyel, amit a dolgozó mond, hanem arra is, ahogyan mondja. A testbeszédből következtetni lehet a munkával kapcsolatos érzésekre, igényekre is. Ha minden igény nem is teljesíthető, de a munkavállalónak sokat jelent, ha érzi a vezetők figyelmét.
8. A terhek megoszthatók – A túl sok munka komoly stresszfaktort jelenthet, ami akadályozza a minőségi munkát. Okos munkamegosztás esetén a mennyiség mellett a minőség is megmarad.
9. A kockázatok mérsékelhetők – A foglalkozás-egészségügyi szűrések nemcsak a betegséget diagnosztizálhatják, de már a kockázatot is feltérképezhetik. Mindez lényeges a dolgozók egészsége szempontjából, emellett lojalitásukat is erősíti, ha érzik: a cégnek fontos az egészségük és a munkabírásuk.
Dr. Butyka Ágnes
foglalkozás egészségügyi szakorvos
oxygenmedical.hu
