A glutén teljesen új megvilágításban
A súlyos tüneteket mutató cöliákiás (lisztérzékeny) betegek a népesség 1-2%-át alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 ezer embert jelent. A gluténérzékenység „jéghegy modellje” szerint azonban, a cöliákiás betegek csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a székletből történő diagnosztizálás alapján a népesség 30-40%-a mutat immunreakciót a glutén összetevőire, és genetikai okokból potenciálisan a lakosság 50-60%-a gluténérzékennyé válhat. Az újabb genetikai kutatások eddig 27 olyan gént találtak, amely hajlamosít a gluténérzékenység kialakulására.
A glutén nem csak enyhe vagy súlyos bélrendszeri tüneteket okozhat, hanem meddőséget, rákot, s az agyba jutva különféle neurológiai betegségeket (pl. ataxia, epilepszia), illetve polineuropátiát is.
Az 1950-es évekhez képest a diagnosztizált gluténérzékenyek száma a 4-szeresére nőtt, ami arra utal, hogy az elmúlt 50-60 évben a nyugati táplálkozásban olyan változások történtek, amik fokozzák a problémát.
Finnországban végzett vizsgálatok szerint az I-es típusú cukorbetegek száma az 1950-es évekhez képest 6-szorosára nőtt, és mivel az I-es típusú cukorbetegség kialakulásában a gluténnek meghatározó szerepe van, ez arra is utal, hogy a diagnosztizálatlan cöliákiás betegek aránya az ötvenes évektől folyamatosan nő.
Svédországban 1985-1987 közt a 2 év alatti gyerekek között hirtelen 4-szeresére nőtt a cöliákia betegek száma, amit utólag azzal magyaráztak, hogy a közegészségügyi ajánlás a glutén mielőbbi bevezetését javasolta. Ezt követően az ajánlást visszavonták, s az újonnan diagnosztizált betegek száma visszaesett. E példából érdemes tanulnia a magyar védőnőknek is! Fontos információ ehhez, hogy a mai gabona több és veszélyesebb glutént tartalmaz, mint az 50-100 évvel ezelőtt termesztett változatok.
Az irritábilis bélszindrómában (IBS) régóta ismert a glutén szerepe, sok gyakorló klinikus megfigyelte, hogy a gluténmentes táplálkozásra még azok az IBS betegek is javulnak, akiknél nem áll fenn tesztekkel is bizonyítható gluténérzékenység. Bebizonyították, hogy létezik olyan gluténérzékenység, amely nem az ismert cöliákiás tünetképző mechanizmuson keresztül fejti ki hatását.
Jelenleg fel sem tudjuk mérni, hogy a nyugati ember mindennapos emésztési problémáit milyen arányban okozza a gluténfogyasztás. Ám annak teljes elhagyásával az esetek nagy részében a panaszok is megszűnnek.
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
