Manapság sokan küzdenek azzal a problémával, hogy munkahelyükön még be sem fejezték a napi feladataikat, kimerülten állnak neki a következő teendőnek, ami lehet akár egy másodállás, akár a ház körüli munkák, akár a házimunka – főzés, mosás, bevásárlás, rendrakás, gyerekek gondozása, vagy épp a lecke ellenőrzése. Mindez vég nélkül ismétlődve nap, mint nap – ha nem vigyázunk, a végeredmény nem csak fásultság, de teljes kimerültség is lehet.
Gyerekeknél néhány hónapi iskolába járás után szintén jelentkezik a fáradtság, kimerültség, aminek a túlzott iskolai megterhelés mellett a szülők által rájuk erőltetett különórák, plusz feladatok is okozói lehetnek.
Amikor az immunrendszer már nem tud „táplálkozni” a korábban felhalmozott energiából, működése gyengül, ami rontja közérzetünket, veszélyezteti egészségünket.
Figyeljünk fel a következő tünetekre: folyamatos fáradtság, ami pihenést követően sem szűnik; csökkent koncentrálóképesség; memóriazavar; esetleg ízületi fájdalmak jelentkezése. Természetesen azt nem tudjuk javasolni, hogy ilyenkor hagyjanak ott „csapot-papot”, aki viszont komolyan veszi a testéből jövő kezdeti jelzéseket, már az első figyelmeztetésnél meg tudja kezdeni szervezete roborálását, így megelőzheti a tünetek elmélyülését, esetleg komolyabb betegség kialakulását.
Legfontosabb teendőink ez ügyben: szánjunk több időt alvásra, pihenésre. Hetente egyszer szaunázzunk, de megteszi helyette otthon a váltott hőfokú (előbb meleg, majd hideg vizes) zuhanyozás, 2-3-szor megismételve, ami hamar felfrissít. Illesszünk programunkba heti néhány – egészségi állapotunknak – megfelelő testedzést. Hasznos lehet, ha a munkába indulás előtt pár percet engedünk magunknak csendes meditációra. Közben rendezzük teendőink sorrendjét, fontosságát, ezzel tarthatóvá tesszük feladataink megvalósítását. Az egyik legfontosabb, hogy töltsük fel szervezetünk vitamin és ásványi anyag raktárait. Igazítsuk ehhez táplálkozásunkat, ha kell, változtassunk rajta egészséges irányban.
Iktassunk étrendünkbe rebarbarát, sárgarépát, céklát, spenótot, legalább heti egy alkalommal tengeri halat, mogyorót és diót.
Ásványi anyagok közül különösen fontos a magnézium, vas, réz, foszfor és mangán. Ezeket a táplálkozáson felül több fajta étrend-kiegészítővel is pótolhatjuk.
Aki jobban bízik a régóta kipróbált és évezredek óta eredménnyel használt népgyógyászati szerekben, azok számára igazi különlegességet ajánlok.
Ázsia magas hegységeiben évezredek óta természetes volt az ott élő népek számára, hogy fáradtság, betegség esetén, erejük visszanyeréséhez és a felépülés segítéséhez a „hegyek könnyét” használták, ami a 2000-5000 méteres magasságokban, különleges, nehezen hozzáférhető sziklarepedésekben képződő gyantaszerű anyag. Kizárólag gyógynövényekben és ásványi kincsekben gazdag területeken, hosszú évtizedek alatt képződik, mint egy kigördülő könnycsepp a sziklák hasadékaiban.
A Tibeti „Négy gyökér tantra” gyógyászati könyv a „Föld eredetű” gyógykészítmények közé sorolja. Keletkezéséről így ír: „A forró napfény hatására a szikla felülete felforrósodva olvadozik, és a hő hatására arany, ezüst, réz, vas és egyéb fémek válnak ki, melyek megdermedve alkotják a múmijót”.
A jelenleg is föllelhető több mint 70 gyógyászati könyv és tanulmány gazdag ismeretanyagot tartalmaz az ókori orvosok által használt múmijó alkalmazásásról. Arisztotelész – Nagy Sándor tanítója – is említi műveiben, és feljegyezte különféle felhasználási területeit is.
Most, az évszakváltás idején, amikor előttünk a hűvös és csapadékos ősz, melynek során ráadásul egyre több terheléssel kell megbirkóznia szervezetünknek, gondoljunk a megelőzésre, hogy később ne legyen szükségünk a gyógyításra!
Árendás László
természetgyógyász, életmód-tanácsadó terapeuta
