Dr. Stowel, az USA közismert atomtudósa munkatársaival megállapította, hogy az agyhullámok nemcsak mérhetők, de a térbe ,,kisugárzódnak”, és a rádióhullámokhoz hasonló működést mutatnak.
A mobiltelefonok szintén rádiójeleket és elektromágneses mezőt bocsátanak ki, ezek pedig áthatolnak az agyon is, amit műszeres mérés mellett vérkristály-analízisessel is bizonyítani tudunk. Ennek egyik hatása lehet a vér-agy gát működésének megzavarása, melynek többek között számos neuro-degeneratív probléma lehet a következménye.
A magzatok és a gyermekek koponyája még fejletlen, ezért kevésbé védi az agyat, mint a felnőtteké. Így még jobban ki vannak téve az elektromágneses sugárzások egészségkárosító hatásainak, mint a szüleik. Nemcsak a mobilok, de az MP3-lejátszók és minden olyan szerkezet, amely fejhallgatóval hallgatható, körültekintést igényel.
A heildelbergi orvosegyetem néhai kutatója, Prof. Dr. Varga András nemcsak orvosi, hanem elektromérnöki doktorátussal is rendelkezik, egyben igazságügyi szakértő is volt. A cikk végén hivatkozott könyveiben tudományos kísérletekkel igazolta az elektromágneses frekvenciák (EMF) egészségkárosító hatásait. Kutatásai bizonyítják, hogy a mobiltelefon nemcsak akkor árt, amikor épp beszélünk valakivel, hanem akkor is, ha be van kapcsolva, és csak vételkész helyzetben van. Ilyenkor ugyanis 2 másodpercenként ad egy impulzust a legközelebbi adótorony felé. Ezek az impulzusok – a testünktől való távolság függvényében – különböző intenzitással károsítanak. Különösen veszélyesek a gyermekekre, akiknek a szervezete folyamatos és gyors fejlődésben van.
Varga professzor megállapította, hogy mobilhasználat közben az ártó hatás nagysága függ a beszélgetés (vagy sms) időtartamától és a mobiltelefon mozgásától. Ha mi hívunk valakit, akkor, amíg a mobilunk rá nem talál a szolgáltatónk adótornyára, addig maximális (ami akár 2 W is lehet) adókapcitással küldi a hívójelet a bázis adótornyok felé. Ha megtalálta a legközelebbi ,,célt”, akkor annak távolságától függő erővel adja le a sugárzását az adótorony felé. Ha beszéd közben elmozdulunk, vagy folyamatosan mozgásban vagyunk (pl. utazunk), akkor telefonunk érzékeli a mozgásunkat, megnöveli az adóteljesítményét, hogy egy másik adótoronnyal is felvehesse a kapcsolatot, s így a változó térerő ellenére folyamatos beszélgetést biztosíthasson. Ha például tömegközlekedési eszközön indítunk hívás, akkor a jármú sebességétől függően, nagyon nagy adóteljesítmény kell a folyamatos kapcsolathoz, ezért is tilos a repülőgépeken telefonálni (ráadásul hatványozottan káros az egészségre). Ha tömegközlekedési eszközökön egyszerre többen is mobiloznak, akkor olyan nagy teljesítménysűrűség keletkezik, hogy az a többi utast is károsítja, ugyanez a helyzet a személyautóban is! Tekintettel arra, hogy az összes elektromágneses jel feszültséggé alakul át a testünkben, ún. testfeszültségmérővel (mV mértékegységben) pontosan mérni lehet.
Ugyanilyen hatással kell számolni az ún. DECT – zsinór nélküli – telefonok esetében is a lakásban és a munkahelyen egyaránt. A bejövő vonal végén lévő készülék adóegysége folyamatosan pulzáló 100 Hz-es rádiójeleket ad le a vevőkészülék felé. Ha hívást kezdeményezünk, vagy bennünket hívnak és csörög a telefon, akkor akár 20-szoros is lehet az adó teljesítménye, mind a fali egységnél, mind a kezünkben lévő készüléknél.
A DECT készülék a nap 24 órájában küld jeleket a telefonra, még akkor is, ha nem telefonálunk. Így olyan nagy teljesítménysűrűség keletkezik a lakásban, ami minden ott tartózkodó egészségét folyamatosan károsítja! És akkor még nem beszéltünk a többi elektromágneses berendezésről, mint a WIFI, Wlan, az intelligens mérő órák, stb. Varga professzor a védelemhez nem fülhallgatókat, hanem ún. EMF harmonizálók használatát ajánlotta, melyek kb. 95%-kal csökkenthetik az ártalmat.
Fentiekre tekintettel mindenkit ésszerű, körültekintő eszközhasználatra intek!
