Magyarország:
Méhnyakrák-megelőzésben az európai rangsor végén
A probléma nagyságát jól mutatja, hogy évente mintegy 1000-1200 új méhnyak rákos megbetegedést diagnosztizálnak és közel félezer halálesetért tehető felelőssé. A megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya Magyarországon az 5. legmagasabb az Európai Unióban, csupán Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Észtországban kedvezőtlenebbek a statisztikák. Európában egyébként, évente 25 ezer áldozatot szed a méhnyakrák.
A méhnyakrák ma már egy megelőzhető betegség. A kialakulásáért felelős humán papilóma vírus (HPV) elleni védőoltás 2014 őszétől ingyenes a 7. osztályos lányok számára. A HPV azonban nemcsak a nőket fenyegeti: a méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely- és végbélnyílás körüli rákokat is okoz. A vírus összességében a rosszindulatú daganatok 5%-áért felelős. HPV okozta hüvely- és szeméremtesti rákok miatt például, évente 120 nőt veszítünk el.
Emellett nemi szervi szemölcsök is kialakulhatnak miatta, amelyek szövettanilag ugyan jóindulatúak, de teljesen ellehetetleníthetik a betegek szexuális életét. Fontos tehát, hogy ismerjük a HPV okozta megbetegedéseket, a megelőzés eszközeit, tehát rendszeresen járjunk méhnyakszűrésre és fontoljuk meg a védőoltás lehetőségét is!
A magyarok 10%-a élete során legalább egy alkalommal szembesül a nemi szervi szemölcsök okozta problémákkal. Hüvely- és szeméremtesti rákot évente hozzávetőlegesen 300 nőnél diagnosztizálnak, és 120 esetben halálos kimenetelű a betegség. A végbélnyílás körüli rákok évente nagyjából 110 férfit és 130 nőt érintenek. A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel: a magyarok közel harmada nem is hallott még róla, sokan pedig úgy gondolják, felnőtt korban már nem tehetnek semmit a megelőzésért.
Főként a férfiak ismeretei hiányosak: csupán minden második férfi tud a HPV létezéséről, pedig a vírus egyes törzsei náluk is daganatok kialakulását okozhatják. Bár a nők háromnegyede ismeri a fertőzést és kétharmaduk azzal is tisztában van, hogy méhnyakrákot okozhat, ők sem sokkal tudatosabbak a megelőzésben.
A védőoltástól a férfiak egyharmada, a nők több mint egynegyede idegenkedik, sokan azért, mert az interneten terjedő tévhitek miatt mellékhatásoktól tartanak. A tapasztalatok viszont cáfolják ezeket a félelmeket, hiszen világszerte már 60-70 millióan kaptak védőoltást, de a vakcinákkal összefüggésbe hozható súlyos mellékhatást nem észleltek.
A hazai oltási program nagyon komoly előrelépés, amely sokkal eredményesebbé teheti a HPV elleni küzdelmet. Az iskolai ingyenes védőoltásokat az adatok alapján tízből nyolc szülő kérte gyermeke számára.
Az ingyenes oltási programok mellett a lakossági felvilágosítás is nélkülözhetetlen.
Dániában és Svédországban az elmúlt években többszázezer, Ausztráliában másfél millió fiatal lányt oltottak be, és a szóban forgó populációkban rövid idő alatt szinte teljesen eltűntek egyes jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések. Ugyanakkor fontos, hogy valamennyi veszélyeztetett csoport – nemcsak a kamaszlányok, hanem a felnőtt nők, a fiúk és a férfiak is – felismerjék a vírus veszélyeit, és minél nagyobb számban vegyék igénybe a védőoltást.
A kétkomponensű oltóanyag a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben hatásos, míg a négykomponensű vakcina a daganatos megbetegedések tágabb köre ellen nyújt védelmet, vagyis az előbbiek mellett a végbélnyílás körüli rákok és nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmazható. A védőoltás ugyanakkor nem helyettesíti a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat. A HPV elleni hatékony védekezést a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása jelenti.