Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD tagállamok között – ez derül ki az Első 1000 nap program Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából készült elemzéséből. A felnőttkori elhízás kockázata jelentősen mérsékelhető a gyermekek életének első 1000 napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén. Ebben az életkorban a gyermekek nagyon könnyen hozzászoknak a túlcukrozott, illetve túlfűszerezett ételekhez, és a súlyproblémához vezető rossz szokást később nagyon nehezen tudják csak elhagyni.
Egy felmérés szerint a kórosan elhízott emberek várható élettartama a normál testsúlyúakéhoz képest drámaian – szélsőséges esetben – akár 14 évvel rövidebb is lehet. Az elhízás világszerte óriási egészségügyi problémát jelent: 1980 óta közel háromszorosára nőtt az elhízottak száma, amely mára meghaladja a 600 milliót. Európában minden második felnőtt és minden harmadik gyerek súlyproblémával küzd. Magyarország a szűkebb régión és az Unión belül is az egyik legrosszabb statisztikával rendelkezik: a felnőtt lakosság több mint fele, a középkorú férfiaknak pedig több mint kétharmada elhízott vagy túlsúlyos.
A probléma egyre nagyobb arányban érinti a gyermekeket is: világszerte 42 millió elhízott vagy túlsúlyos csecsemő és gyermek él. A Föld lakosságának jelenlegi életvitelével, és az elmúlt évek növekedési ütemével ezt a számot a WHO 2025-re 70 millióra becsüli. Európában ez a tendencia azzal jár, hogy évente 400 000-rel nő a túlsúlyos és 85 000-rel az elhízott gyermekek száma.
A helyzet Magyarországon már most is aggasztó: a 7-14 éves gyerekek 20%-a túlsúlyos, 7%-a pedig elhízott. Ennek következményeként azok a betegségek, amelyek korábban elsősorban a felnőtteket érintették, egyre gyakrabban jelennek meg már gyermekkorban is. A felesleges kilók veszélyeztetik a szervezet normál működését, hosszú távon pedig visszafordíthatatlan betegségek kialakulásához vezetnek: az esetek 44%-ában az elhízás okozza a cukorbetegséget, és a kardiovaszkuláris betegségek 23%-áért felelős.
Életünk fogantatástól számított első 1000 napja során alakul ki az elhízásra való hajlam, ami egész életünk egészségére hatással van. Felmérések szerint a gyermekkorban túlsúlyosak vagy elhízottak 60%-a felnőttkorban is súlyproblémával fog küzdeni. A 3 évnél fiatalabb gyerekek 80%-a túl sok cukrot fogyaszt. ezzel szemben a napi étkezésen belül igen kicsi a friss gyümölcsök és zöldségek aránya. Ha már kisgyerekként a túl fűszeres és túl cukros ételekhez szokatjuk a gyermekeinket, s engedjük, hogy a napi étkezések után, illetve között édességeket nassoljanak, illetve elutasítsák az egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségek és gyümölcsök fogyasztását, súlyos következményekkel kell számolnunk. Természetes, hogy a gyermekek felnőtt korban is követni fogják a megszokott, a családban, szüleik által mutatott példát az étkezési szokások terén is. A szülőktől átvett minta nemcsak a dohányzás, de a kedvenc ételek terén is maradandó, így felnőtt korban nagyon nehéz ezen gyökeresen változtatni még állandósult súlyproblémák esetén is.
Hatalmas a szülők felelőssége, hiszen akkor kell jó példát mutatniuk, a legelőrelátóbban és legtudatosabban viselkedniük, amikor még a legkevesebb tapasztalattal rendelkeznek a gyereknevelés terén. Ennek a korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet és ebben nyújt segítséget az Első 1000 nap program. Ha a szülők kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik, és akár évekkel is meghosszabbíthatják a gyermekük életét. (Forrás: elso1000nap.hu)
Dr. Takács István
a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke
