Civilizációs betegség
Az irritábilis bél szindróma (IBS) napjainkban egyre gyakoribb betegség, bár előfordulásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Az érintettek sokszor nem ismerik fel, hogy szerteágazó tüneteik egy kórképet jelölnek, így sok a diagnosztizálatlan beteg. A Funkcionális Gasztrointesztinális Rendellenességek Nemzetközi Alapítványa (IFFGD) becslései szerint, a betegség előfordulási aránya igen magas, a világ lakosságának 9-23%-a is érintett lehet. Adataik szerint Amerikában 7-ből 1 ember szenved a tünetektől. Az elmúlt években Magyarországon is népbetegséggé vált e kórkép: a hazai lakosság mintegy 15-20%-ánál jelentkezik valamilyen formában.
Főként nőket érint
Az IBS diagnózisát nehezíti, hogy nincsenek igazán specifikus, csak erre a betegségre jellemző tünetei. A betegek gyakori hasfájásra panaszkodnak, ezzel együtt hasmenés, székrekedés, vagy mindkettő felváltva jelentkezik náluk. Visszatérő probléma a jelentős mértékű puffadás, fokozott gázképződés. A tünetek nőknél (elsősorban a 30-50 év közötti korosztályban) kétszer gyakrabban jelentkeznek, mint férfiaknál. Kialakulásának veszélyét növeli a családi halmozódás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Egy-egy ünnep, születésnap után, a zsírosabb, szénhidrátban gazdag fogások miatt, sokaknál okoz kellemetlen tüneteket a megterhelt gyomor- és bélrendszer. Ezeket a tüneteket recept nélkül kapható készítményekkel, és pár napos kímélő étkezéssel orvosolhatjuk. Nem ritka, hogy a stressz is okoz hasonló, átmeneti panaszokat. A mozgás hiánya, a kapkodó, gyors étkezés, a kevés rostot és folyadékot tartalmazó étrend sem tesz jót az emésztésnek. Ha ezeken a körülményeken mind változtattunk, és a panaszaink mégsem szűnnek meg, mindenképp indokolt a kivizsgálás, hogy megtudjuk, nincs-e komolyabb elváltozás a háttérben.
Vizsgálat és diagnózis
Az IBS kivizsgálása mindig a panaszok függvényében történik, ezért nagyon fontos, hogy a beteg az orvosi konzultáció előtt feljegyezze a következőket: milyen időközönként, milyen jeleket tapasztal; mit fogyasztott a tünetek jelentkezése előtt; érte-e különösebb stressz, vagy egyéb változás – például egy új gyógyszer szedése, vagy valamilyen betegség, nőknél hormonális változások – ami összefüggésbe hozható a panaszaival. Ha laborvizsgálatokkal sikerül kizárni a fekély, vagy az epebetegség valószínűségét, és egyéb szervi eltérést nem találunk, akkor valószínűsíthető az IBS diagnózisa. Ha a beteg beszámolója alapján, a tünetei összefüggenek a táplálkozással, akkor ezt is vizsgáljuk. Felnőtteknél ugyanis, a tejcukor (laktóz) érzékenység is okozhat hasonló panaszokat.
Az IBS kezelése
Az irritábilis bél szindróma tüneteinek megszüntetése jelentős életmódváltást igényel a beteg részéről. Az étkezések során fontos kerülni az édességeket, a könnyen oldódó, magas szénhidrát tartalmú, puffasztó hatású ételeket. Fontos a bélflóra egészséges összetételének helyreállítása. Javasolt a kímélő fogások készítése, például sütés helyett párolással. Ezekről a változtatásokról a kezelőorvos részletesen tájékoztatja a beteget, az étrend átalakításához akár dietetikus segítségét is igénybe vehetjük. A gyógyszeres kezelésnél általában mindig a legerősebb tünet határozza meg az alkalmazott terápiát: görcsoldásra, fájdalomcsökkentésre, hashajtóra, hasfogóra, puffadásgátlóra, nyugtatóra vagy egyéb, esetleg komplex szerre is szükség lehet. Nagyon fontos a rendszeres testmozgás, a mindenkori állapotnak megfelelő, nem megerőltető sport, mozgásforma kiválasztása, mely nemcsak a bélműködésre van jó hatással, de a stressz levezetését is segíti. Az életmódváltás részeként nélkülözhetetlen a mindennapi feszültség minimumra csökkentése, s a nem kiküszöbölhető stressztényezők megfelelő kezelése, az egyén számára leghatékonyabb módszerekkel.
Dr. Hidvégi Edit
gasztroenterológus, gyermektüdőgyógyász szakorvos
allergiakozpont.hu
