Menedzser stressz szindróma
Az utóbbi évtizedek egyre gyorsuló élettempója „termelte ki” a menedzser stressz szindróma elnevezésű tünetegyüttest, melynek összetevői egyénenként különbözőek.
A szerencsésebbeknél – figyelmeztető jelként – „csak” fejfájás, álmatlanság, feszültség, ingerlékenység jelentkezik, de az esetek túlnyomó többségében még nincs kóros szervi elváltozás.
A folyton stresszben élők adrenalintermelése jóval magasabb, mint a békés átlagemberé. Ráadásul a stresszhez adódó mozgásszegény, irodában és autóban ülő életforma oxigénhiányos állapotot idéz elő, annak minden következményével.
A hormonháztartáson kívül az idegrendszer és az emésztőrendszer is „részesül” a stressz-ből, ennek eredménye eleinte puffadás, hasi görcsök, irritábilis bél szindróma, majd az emésztés és felszívódás elégtelensége, a hiányállapotok kialakulása.
A gyomor-bél traktus ugyanis paraszimpatikus beidegződésű, a stressz viszont szimpatikus idegrendszeri túlsúlyt teremt, melynek eredménye nemcsak a béltraktus működési zavara, hanem többek között a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, anyagcserezavarok (pl. diabétesz) kialakulása.
A stresszhez társuló rendszertelen táplálkozás és a gyomorban „feladat nélkül” álló gyomorsav a gyomornyálkahártya felmaródásait okozhatja, ami hosszú távon reflux betegséghez, gyomor- és nyombélfekélyhez vezethet.
A pszichés túlterheltség, kialvatlanság, a kikapcsolódás hiánya enyhe, vagy középsúlyos depressziós állapothoz is vezethet, de a szexuális teljesítőképesség csökkenése mögött is leggyakrabban pszichés okok állnak. Mi a megoldás? Minden menedzser tudja: életmódváltás, amely sok esetben kivitelezhetetlen. Vagy mégis?
