Visszérproblémák fiatalon

//

Amikor a visszér szót halljuk, általában idősekre és nőkre gondolunk, pedig ez a panasz gyakran a fiatalokat is érinti. Tünetei nemcsak esztétikailag okoznak problémát, hanem az egészséget is veszélyeztethetik.

A visszér rizikója különösen magas a tartósan ülő- vagy állómunkát végzők, a dohányzók és túlsúlyosak körében, de számolni kell az örökletes hajlammal is.

Európában és elsősorban hazánkban a krónikus megbetegedések dobogós helyét évtizedek óta az érrendszerünkben fellépő gyulladások birtokolják. Az olyan diagnózisok, mint az érelmeszesedés, trombózis, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, visszér, aranyér mára már általános kórképként jelentkeznek, és sajnos egyre fiatalabb korban. Ezek a tünetegyüttesek azonban szorosan összefüggnek az életmódunkkal, beleértve a táplálkozásunkat, a foglalkozásunkat és a fizikai aktivitásunkat is. Az emberi testet átszövő kb. 100 000 km hosszúságú érhálózat biztosítja az átlagosan 5 liter folyékony szövetünk (vérünk) zavartalan áramlását, ezáltal a sejtjeink táplálását és a gázanyagcserénket is. Sajnos, amint ez a komplex „csőrendszer”, amit érrendszernek nevezünk, meghibásodik, jó esélyünk van rá, hogy a fent említett betegségek valamelyikének áldozatául válhatunk.

Klinikai statisztikai adatokból kiderült, hogy már a húszas éveiket taposó fiataloknál is egyre gyakoribb a nehézláb érzés és a visszeres panaszok kialakulása. Náluk ez legfőképp a statikusan álló (fodrász, bolti eladó) vagy folyamatosan ülő (irodai munka) tevékenységgel hozható összefüggésbe. A kevés mozgás és főleg a túlsúly eredményeként lelassul a szívhez visszafelé áramló vérkeringés, az érfalak kitágulnak, egyes részeken kiöblösödnek, áteresztőképességük megnövekszik, ami bevérzéseket okozhat, és szabad szemmel is látható visszérgyulladást eredményez. Ennek súlyosabb válfaja a mélyvénás trombózis, amely a beteg halálát is okozhatja.

Jó hír, hogy a természet – mint sok minden másra – erre is kínál gyógymódot. A növényi immunanyagok közül talán a legismertebbek a flavonoidok, amelyek közé tartozik a diozmin és a hesperidin is. Tudományos publikációk százai bizonyítják, hogy ezek a jótékony vegyületek képesek az érrendszerben fellépő gyulladásokat megelőzni és kezelni. Másik két flavonoid fajta – a rutin és a naringenin – csökkenti az érfalak törékenységét és áteresztő-képességét. Hatásmechanizmusukra jellemző, hogy a vénák-kapillárisok falát tömítik, a kollagén lebomlását gátolják, így erősítik az érfalakat. A rutin nevű flavonoidot bizonyos gyógyszerek hatóanyagaként is alkalmazzák például C-vitaminnal együtt az alsó végtagok idült vénás elégtelenségében és aranyeres panaszok esetén a tünetek enyhítésére, illetve az érfal károsodások mérséklésére. Használatával megelőzhető a véraláfutás és az ödéma kialakulása.

Ezek a hatóanyagok – hasonló érvédő testvérvegyületeikkel együtt – főleg a vörös bogyós gyümölcsökben (szeder, ribizli, vörös szőlő, áfonya stb.) találhatók meg.

Több klinikai, illetve gyógyszertani vizsgálat bizonyította a bioflavonoidok napi rendszeres bevitelének pozitív hatását. Alkalmasak lehetnek a vénás betegségek tüneteinek enyhítésére és az aranyeres panaszok ellen, ami főként ülő foglalkozású emberek életének mindennapjait keserítheti meg. Ezek a bioflavonoid hatóanyagok szerencsére ma már bárki számára elérhetők, és vény nélkül beszerezhetők. A patikák, gyógyszertárak és bioboltok segítségével azok, akik vénatágulatban szenvednek, illetve hajlamosak annak kialakulására, könnyen megoldást találhatnak.

A magas flavonoid tartalmú gyümölcsök vagy készítmények fogyasztása nemcsak problémákkal küzdő, hanem – megelőzésként – egészséges emberek számára is javasolt.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!