A paleolit étrend javítja a szénhidrát-feldolgozó képességet

//

A svédországi Lund Egyetemen a paleolit táplálkozásról végzett első kontrollált kutatás eredményei alapján többek közt azt állapították meg, hogy már háromhavi paleolit táplálkozás után is jelentősen javul a szervezet szénhidrát-feldolgozó képessége.

A paleolit étrend javítja a szénhidrát-feldolgozó képességet

Az emberi evolúció 2,5 millió éve során, a mezőgazdaság kezdetei előtt őseink gyümölcsöt, zöldséget, csonthéjasokat, olajos magvakat, sovány húst és halat fogyasztottak. Ezzel szemben a modernkori ember számára a jelenleg legtöbb kalóriát jelentő gabonafélék, tejtermékek, finomított zsírok és cukor viszonylag rövid ideje számítanak alapvető tápláléknak.

A Lund Egyetem Orvostudományi Karán dolgozó Staffan Lindeberg immár több éve foglalkozik a hagyományos emberi táplálkozás egészségügyi hatásaival. Kutatócsoportja már korábbi tanulmányaiban is figyelemreméltónak találta a keringési betegségek és a cukorbetegség hiányát Kitava-sziget, a Trobriand-szigetek és Pápua Új-Guinea területein, ahol nem kaphatók a modern korra és a földművelő társadalmakra jellemző élelmiszerek.

Egy svéd klinikai tanulmány keretében kutatócsoportja nemrég összehasonlított olyan beteget, akiknek három hónapra „kőkorszaki” (paleolit) étrendet írtak elő, olyan betegekkel, akiknek – a jelenleg rendkívül egészségesnek tartott és széles körben propagált – mediterrán diétát írták elő. Utóbbi főként teljes kiőrlésű gabonát, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, gyümölcsöt, zöldséget és finomított zsírokat tartalmaz. A résztvevők közül mindenkinek magas volt a vércukorszintje (glükóz intolerancia), és egyesek közülük diagnosztizáltan 2-es típusú cukorbetegségben szenvedtek.

Ráadásul, mindegyiküknél koszorúér betegséget mutattak ki. A paleolit étrendet követő betegeknek sovány húsok, halak, gyümölcs, zöldség, gumós növények és csonthéjasok fogyasztását ajánlották, gabonaliszt helyett pedig olajos magvakból készült lisztet fogyaszthattak. Ezzel szemben a gabonafélék, tejtermékek és a só nem szerepelt étrendjükben.

A kísérlet fő eredményeként a paleolit étrendet követő csoport tagjainál 12 hét után lényegesen alacsonyabb lett a szénhidrát fogyasztása utáni vércukorszint emelkedés (-26%), míg a mediterrán étrend szerint táplálkozóknál szinte alig változott ez az adat (-7%). A kísérleti időszak végére a paleolit módon táplálkozó csoport minden tagjának normalizálódott a vércukorszintje.

A paleolit táplálkozás elveit követő résztvevők között semmiféle összefüggést nem figyeltek meg a testsúly és a derék-körfogat adatait illetően, habár valamivel csökkent a csoport tagjainak derékkörfogata. Ebből a kutatócsoport arra következtet, hogy a kalóriabevitelen és a fogyáson kívül valami más is felelős lehet az étrendben szereplő szénhidrátok sikeresebb feldolgozásáért. A két csoport közötti leglényegesebb különbséget a paleolit étrendet követők által fogyasztott kevesebb gabonaféle és tejtermék, ugyanakkor több gyümölcs jelentette.

Már több tanulmány igazolta, hogy a magas glikémiás indexű (GI) gabonafélékben és tejtermékekben található anyagok befolyásolják a szervezet szénhidrát- és zsíranyagcseréjét.

“Ha kerülni vagy kezelni szeretnénk a 2-es típusú cukorbetegséget, a kalóriák vagy szénhidrátok mennyiségének számolása helyett talán okosabban tesszük, ha tartózkodunk egyes modern ételektől” – nyilatkozta Staffan Lindeberg, a kutatás vezetője.

Forrás: Science Daily, Ford. Homok Szilvia,
a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!