A szervezet szénhidrát-anyagcseréjéért a hasnyálmirigyben termelődő inzulin hormon felelős, mely a vérből a sejtekbe szállítja a glükózt. Ha a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, a hasnyálmirigy – kompenzálásként – egyre több inzulint termel, hogy a cukor a sejtekbe juthasson.. A hasnyálmirigy a fokozott működés miatt egy idő után kimerül, ez 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.
Az IR jellegzetes tünetei: normális étkezés melletti elhízás, pattanások, menstruációs zavarok, meddőség, fokozott szőrösödés. Amennyiben a családjában volt már diabétesz, érdemes panaszmenetes esetben is megnézetni az inzulinszintet, hogy még idejében meg lehessen állítani az állapot romlását!
Az IR megállapítása cukorterheléses vérvizsgálattal történik, megnézik az inzulin mennyiségét is, és kiszámolják az ún. HOMA-indexet is, ami 2 felett már gyanúra ad okot. Pozitív diagnózis esetén az orvos személyre szabott terápiát javasol, mely gyógyszeres kezelést, rendszeres testmozgást és speciális diétát foglal magában. A beteg aktív közreműködése feltétlenül szükséges a gyógyuláshoz.
“A terápia szerves részét képezi tehát a testedzés, mely önmagában is javítja a szervezet inzulinérzékenységét, és – bizonyos keretek között – normalizálja a vércukorértékeket. Természetesen a sportot az életkor, az állóképesség, az izomzat és az ízületek állapotának figyelembe vételével kell megtervezni és végezni. A rendszeres mozgás kezdetben vércukorszint-ingadozást, edzés utáni vércukorszint csökkenést is okozhat. Emiatt is fontos a fokozatos terhelés és rendszeres vércukor-ellenőrzés” – hangsúlyozza Pancsó Gergely személyi edző.
Inzulinrezisztenciához általában a nem megfelelő ételek túlzott fogyasztása vezet, így a diéta jelentős változást hoz a betegek életében. Ennek alapja a szénhidrátfogyasztás korlátozása, és napi több kisebb adagra felosztása.
Amennyiben a menü mégis szénhidrátot tartalmaz, részesítsük előnybe a magas rost-tartalmú, élesztő nélkül készült, kifejezetten alacsony glikémiás indexű (GI) ételeket, melyek szénhidrát tartalma csak lassan szívódik fel a szervezetben, így nem okoznak hirtelen inzulin- és vércukorszint-emelkedést. Ezen ételek glikémiás indexe 0–50 között van.
Az ételek édesítéséhez használjunk nyírfacukrot vagy steviát, vörös húsok helyett pedig válasszunk inkább csirkét és halat. A cukor mellett a keményítőt tartalmazó ételek (pl. burgonya) fogyasztását is minimalizáljuk! A gyümölcsöket és zöldségeket minél nagyobb arányban nyersen fogyasszuk, mivel puhára főve rosttartalmuk csökken, így gyorsul a felszívódás. A vércukorszint szabályozását segíti a fahéj (napi egy teáskanál), a kurkuma, a brokkoli és egyéb zöldségek. A fahéj polifenoljai javítják a sejtek cukorfelvételét, ezzel csökkentik a vércukorszintet, és lassítják az étkezések utáni vércukorszint-emelkedést. Használjuk ki a ginzeng anti-diabetikus tulajdonságát is. Ginzenozid nevű hatóanyaga támogatja az inzulintermelő bétasejtek működését a hasnyálmirigyben, egyben csökkenti az inzulinrezisztenciát is.
Végül, fogadjuk meg Varga Dóra dietetikus néhány IR-diétával kapcsolatos tanácsát:
“Ne essünk végletekbe a gyorsabb felszívódású ételek – például gyümölcsök – teljes kiiktatásával. A szervezetnek szüksége van a gyümölcsökben található vitaminokra, ásványi anyagokra, élelmi rostokra. Válasszunk kevésbé érett, savanyúbb gyümölcsöket!
Tévedés, hogy a diabetikus készítmények mind jók! Ezek nagyrészt csak abban különböznek, hogy répacukor helyett más édesítőt (pl. fruktózt) használnak, miközben fehér lisztet is tartalmaznak.
Megtévesztő lehet egy terméken a „cukormentes” felirat, mivel nem ritka, hogy cukor helyett mézet, fruktózt, agave- vagy maltitszirupot használnak, ami az IR-diétában szintén nem előnyös.
Vigyázzunk a „Light” termékekkel! A 0,1%-os joghurtok például alacsony zsírtartalom mellett hozzáadott cukrot is tartalmazhatnak.
Vásároljunk tehát körültekintően, mindig nézzük meg gondosan a címkét!
Dr. Koppány Viktória
endokrinológus szakorvos
Budai Endokrinközpont
