Sportoljunk-e
ízületi fájdalmak esetén?
Az ízület felépítése
Az ízületek testünk bonyolult felépítésű területei, hiszen ezek a csontok találkozási részei. Általános felépítésüket tekintve, az ízületek végét egy porcréteg borítja, szabad, fájdalommentes egymáson való mozgásukért a kenőanyagként funkcionáló ízületi folyadék felel, mely az ízületi tokban termelődik, és nagy szerepe van továbbá a porc táplálásában is. Az ízület felépítésében fontos szerepük van az ízületi szalagoknak, melyek általában két ízesülő csont között találhatók, és az ízület összetartásáért felelnek.
Mitől fájhat?
Az ízületi fájdalom – legyen szó térd, könyök, váll, nyak, derék, vagy csípő ízületről – számtalan ok miatt felléphet, ám leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárás-változás vagy egyszerű megerőltetés áll a hátterében. Általánosságban elmondható, hogy önmagában a mozgáshiány is kiválthatja ezeket a panaszokat, hiszen jelentősen rontja a keringést – nemcsak az izmokban, hanem az ízületekben is. Ráadásul a mozgáshiány, az inaktív életmód miatt az izmok meggyengülnek, ami nem pusztán rossz testtartást eredményez, de extra terhet is ró az ízületekre, ami még inkább károsítja azokat.
Bár elsőre jó ötletnek tűnhet, hogy maradjunk ágyban és kíméljük magunkat, ám egyes esetekben ez csak többet árt, mint használ. Vannak olyan súlyosabb állapotok, amikor valóban célszerű a pihentetés, ennek ellenére gyakran javasolják a szakemberek a mozgást, hiszen – a tanulmányok szerint – az növeli a fájdalomküszöböt. Ráadásul a mozgás által fokozódik a vérkeringés, ami a fájdalomért felelős anyagokat elszállítja, így valójában fájdalomcsökkentő hatású is lehet. A fokozódó vérkeringés emellett elősegíti a sejtek, szövetek megfelelő táplálását, ami szintén segíti a gyorsabb javulást, a gyógyulást.
Természetesen, ha valamilyen fájdalommal küzd, mielőtt nekikezdene az edzésnek, mindenképp konzultáljon szakemberrel! Fontos a megfelelő mozgásforma körültekintő kiválasztása, hiszen adott panaszra egyes gyakorlatok kifejezetten káros, míg mások jótékony hatással lehetnek. Emellett érdemes a mozgástervet személyre szabottan kialakítani, hiszen jelentős egyéni különbségek is lehetnek az életkor, az általános egészségi állapot, az állóképesség és egyéb adottságok terén. Így az egyik mozgásforma – még azonos panaszok esetén is – az egyik embernek jó, a másikon viszont nem segít.
Mozgásszervi panaszok esetén elengedhetetlen az alapos kivizsgálás, mert még az edzés megkezdése előtt ki kell deríteni a fájdalom okát, s azt – például gyulladás esetén – megfelelő módon kezelni kell. Ha az orvos is „zöld utat” adott a mozgásra, fokozatosan szoktassa magát hozzá, a fájdalom, a túlterhelés és a sportsérülések elkerülése érdekében. Vegye figyelembe, hogy ilyen állapotban fokozottabb a sérülés veszélye, ezért célszerű lehet (például térdre, bokára) fáslit vagy kinezio tapaszt hordani, esetleg fizikoterápiát is igénybe venni.
Dr. Váradi Éva
belgyógyász-reumatológus-fizioterapeuta főorvos
Fájdalomközpont
