Kimerült? Nem megy a munka?
Mi lehet az oka?
A fáradtság legkézenfekvőbb oka lehet a túlhajszolt életmód, az alváshiány, az éjszakai horkolás, alvási apnoe, a késői, nehéz vacsora okozta rossz alvásminőség. A pajzsmirigy alulműködés szintén gyengeséget, nagyfokú teljesítmény-csökkenést eredményezhet, de a terhelhetőség csökkenését szívbetegség is okozhatja. A folyamatos stressz és a depresszió ugyancsak produkálhat hasonló tüneteket, de vérszegénység is állhat a panaszok hátterében. A nappali fáradtság – az esetek többségében – az alapprobléma kezelésével megszüntethető.
Évről évre egyre több embert diagnosztizálnak vérszegénységgel, de kellő vizsgálatok hiányában igen sokakról ez ki sem derül. Leggyakoribb kiváltó okok: a vérveszteség, a vas, a B12-vitamin és a folsav bevitelének elégtelensége, de nem ritka, hogy daganatok, veseproblémák, vagy csontvelő betegségek állnak a háttérben. Előfordul az is, hogy elegendő vas van a szervezetben, de az immunrendszer nem engedi felhasználni azt – ez a fertőzésekhez, daganatokhoz társuló vérszegénység oka.
Vérszegénység esetén a vérben lévő vörös vértestek oxigént szállító molekulái – mennyiségi, vagy minőségi eltérés miatt – nem képesek kielégíteni a szövetek oxigén igényét. A vérszegénységet leggyakrabban vashiány okozza (ami a Földön mintegy 2 milliárd embert érint). A vas a hemoglobin előállításához szükséges, mely az oxigénszállításért felelős a vörösvértestekben, egyben a színüket is adja. Ha kevés van belőle, azaz labor paraméterekkel kifejezve: csökken a hemoglobin, akkor a szervezet oxigénellátása nem lesz kielégítő. Ez jellemző tünetként fáradságot, fizikai gyengeséget, ingerlékenységet, alváspanaszokat, légszomjat, emelkedett pulzusszámot, bőrsápadtságot, esetleg fejfájást, szédülést, hajhullást, sőt hidegérzékenységet is okozhat.
Nem árt tudni, hogy a sápadtság nem csupán az arc fakó színét jelenti, hanem ugyanolyan jelzésértékű, ha az ajkak, a fogíny, vagy az alsó szemhéj belseje halványabb a kelleténél! Egy másik furcsa tünet, a nyugtalan láb szindróma, melynek hátterében 15%-ban vashiány húzódik. Minél kevesebb a vas, annál erősebb a panasz: a lábban, nyugalmi helyzetben egy furcsa érzés keletkezik, amit az illető a végtag mozgatásával próbál megszüntetni. A vashiány csökkenésével a panaszok is javulnak.
Bár a rendszeres sportolásnak jelentős szerepe van az egészség megőrzésében, de sokan nem tudják, hogy az intenzív sport, a mértéktelen edzés és a nem megfelelő táplálkozás hatására csökken a szervezetben a hemoglobin szintje, ami vashiányos vérszegénységhez vezethet. Ennek oka, hogy a fizikai aktivitás fokozza a vérkeringést, a pulzus számot, mivel a működő izmoknak több oxigénre van szüksége. Nő a vörösvérsejtek száma (melyekből egyébként másodpercenként 2 millió pusztul el és legalább ugyanannyi képződik), s ezzel együtt fokozódik az oxigént szállító hemoglobin termelése is, ami magasabb vasszükséglethez vezet. A sportolók gyakran az izomtömeg növelésére sok fehérjét fogyasztanak, de megfeledkeznek a vérképzéshez szükséges C-vitamin, folsav és vas beviteléről. Sokan fehérje porokat esznek a természetes vasforrás, a hús helyett.
A nők fokozott veszélynek vannak kitéve, különösen azok, akiknek erős és elhúzódó a havi vérzése, vagy a divatos diétákat követve, nem esznek elegendő húst.
Tény, hogy egyes zöldségek (pl. a spenót) sok vasat tartalmaznak, ám a növényekben az ún. nem-hem vas csak 3-5%-ban szívódik fel. Az állati eredetű termékek hem-kötésű vasa is csupán 15%-ban hasznosul. Emiatt vashiány esetén javasolt a vastartalmú étrend-kiegészítők mellett, a főétkezésekhez húst, és heti 1-2 alkalommal belsőséget is fogyasztani.
Fontos, hogy a laboreredményeket szakorvos elemezze, mivel akkor is fennállhat vashiány, ha a vérképben nincsenek jelentős eltérések!
Dr. Szélessy Zsuzsanna
belgyógyász-hematológus főorvos
Trombózisközpont
