Tél: csökkenő hőmérséklet – növekvő vérnyomás?
Az időjárás-változást szinte az egész szervezet megérzi, így több átalakulás is végbemegy, hogy a test alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez. Hideg hatására az erek összehúzódnak, ennek következtében a vérnyomás megemelkedik. Ennek mértéke függ például a hőmérséklettől, a kint töltött idő hosszától, az egyéni tűrőképességtől, az általános egészségi állapottól, és persze az öltözet vastagságától.
A hideg vérnyomásemelő hatását vizsgálva, egy kutatás résztvevői kezüket 3 percre hideg (5 °C-os) vízbe tették. Megállapították, hogy az átlagosan 113/68 Hgmm-es vérnyomásérték 133/90 Hgmm-re emelkedett. A vérnyomás szempontjából egyébként, a következő időjárási tényezőknek van szerepe: szélerősség, légnyomásváltozás és páratartalom.
Mindez nem azt jelenti, hogy tavaszig ne menjünk ki a szabadba, de érdemes a vérnyomást gyakrabban ellenőrizni és szükség esetén kezelni. Annak érdekében, hogy még hidegben se kússzon 140/90 Hgmm fölé a vérnyomás, érdemes néhány életmódbeli tényezőn változtatni. Egyik legfontosabb a szabad levegőn végzett rendszeres kardió testmozgás, melytől nemcsak az izomzat fejlődik, de az erek is megedződnek, sőt a stressz-szint is csökken, így javul az általános közérzet. Javasolt e mellett a mérsékelt só fogyasztás, a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás és napi 2-3 liter víz fogyasztása, még akkor is, ha nincs kánikula!
Diagnosztizált hipertónia esetén a hideg miatt emelkedett értékekre tekintettel szükség lehet a gyógyszer vagy a dózis változtatására. 24 órás vérnyomásméréssel nyomon lehet követni az értékek ingadozását, ami segíti a helyes gyógyszeradag beállítását.
A vérnyomás ingadozása a nap folyamán bizonyos mértékig normálisnak tekinthető. Gyakran más értékek mérhetők a reggeli és az esti órákban. Növekedhet például sportolás közben, egy fontos megbeszélés előtti izgalomtól, illetve a főnökkel való vita okozta stressz miatt. Túl nagy ingadozás esetén fennáll az elsődleges hipertónia gyanúja, valamint más betegség (pl. vesebetegség, hormonális zavarok, daganatok, fertőzések, alvási apnoe) kísérő tüneteként is jelentkezhet.
Mikortól kóros ez az ingadozás? Ha a vérnyomás a normál tartományon kívül ingadozik, vagy nyugalomban, az igénybevétel megszűnése után sem tér vissza a normál tartományba, akkor ez magas vérnyomás betegséget jelent. Előfordulhat, hogy a normál értékek mellett extrém tenzió kiugrások fordulnak elő – ez endokrin betegségre, a katekolamin nevű hormon túltermelésre utalhat, s mindenképp kivizsgálandó, hiszen hormontermelő daganat is okozhatja.
Azok, akik hipertóniában szenvednek, gyakran tapasztalhatnak kiugró értékeket, ez viszont legtöbbször a rossz gyógyszeres terápia, illetve a nem megfelelő adagolás következménye. Ha ilyesmit tapasztal, keressen fel szakembert, aki pontos és részletes kivizsgálás után megfelelő kezelést ír elő.
Ha valakinek kis terhelésre, nagy vérnyomás ingadozás jelentkezik, és az órákig nem tér vissza a normál tartományba, akkor szoktunk labilis hipertóniáról, a hipertónia betegség előszobájáról beszélni. A 24 órás vérnyomás monitorozás segít eldönteni, hogy mivel is állunk szemben.
Érdemes tisztáznunk, mit jelent, ha csak az egyik vérnyomásérték magas. Az ajánlások szerint 140/90 Hgmm felett beszélünk magas vérnyomás betegségről. Már a fiatalabb korosztály tagjainál is előfordul azonban, hogy csupán az egyik érték haladja meg a normál tartomány határát. Ez az ún. izolált hipertónia, ami szintén nagy veszélyeket rejt.
1. Szisztolés érték: az első mért érték, ami jó esetben
2. Diasztolés érték: a második szám (
Ha csak az 1. (szisztolés) érték magas, az időseknél az érfal merevségét, az előrehaladott arterioszklerózist jelzi. Fiatalabbaknál az ok legtöbbször a fokozott szimpatikus idegi aktivitás, a feszült, stresszes állapot.
Ha csak a 2. (diasztolés) érték magas, a háttér kevésbé azonosítható. Sokáig azt hitték, ez veszélyesebb, gyakoribbak a szövődmények (stroke, szívelégtelenség, szívinfarktus, koronária szűkület), de a későbbi vizsgálatok igazolták, hogy a szisztolés hipertónia ugyanolyan veszélyes, sőt, stroke szempontjából még veszélyesebb.
Mivel a magas vérnyomás a kor előrehaladtával egyre gyakoribb, és kezeletlenül életveszélyes szövődményekkel járhat, érdemes tisztáznunk a köztudatban keringő néhány tévhitet:
• Nincs tünetem, így nincs szükség kezelésre sem! – Tartós 140/90 Hgmm feletti értékeket kezelni szükséges, akár okoz tüneteket, akár nem!
• Elég az életmódváltás! – A magas vérnyomás kialakulása szorosan összefügg az életmóddal: stressz, mozgáshiány, helytelen táplálkozás stb. Így a kezelés alappillére is az életmódváltás, de ez gyógyszeres terápia nélkül, önmagában nem mindig vezet eredményre. Kérje szakorvos véleményét!
• Elég az egyik karon vérnyomást mérni. – Szoros összefüggés van a két karon mért szisztolés vérnyomás értékek különbsége és a jövőbeni szív-érrendszeri betegségek kialakulása között. Ezért mindkét karon mérjen vérnyomást, s időnként a lábakon is célszerű elvégezni a mérést. Ha az eltérés 10 Hgmm, vagy annál nagyobb, az komolyabb bajt jelezhet, ezért forduljon szakemberhez!
• Magas vérnyomással nem lehet sportolni! – A magas vérnyomásban szenvedők sokszor nem mernek edzeni, nehogy súlyosbodjon az állapotuk. Az edzés közbeni vérnyomás-emelkedés mértéke egészséges embernél az edzettségi szinttől függ. Hirtelen, nagy erőkifejtésre a kevésbé tréningezetteknél gyorsabban, a jobb kondiban lévőknél lassabban, de akár 180/100 Hgmm körülire is felmehet a vérnyomás és 120 felettire a pulzus. Ez általában gyorsan – edzettségtől függően –, 10-15 perc után jelentősen csökken, vagy normalizálódik.
Magas vérnyomás esetén a laza testmozgással járó, pulzusszám-elemelő kardió edzésformák – például az úszás, futás, séta, kerékpározás, labdajátékok és gimnasztika – ajánlottak. Ellenben a nagyobb izommunkát igénylő edzések – súlyzózás, passzív feszítő gyakorlatok – ronthatnak az állapoton, provokálhatják a vérnyomás emelkedését, ezért vagy kerüljük ezeket, vagy csak fokozatosan emeljük a terhelést! Fontos, hogy ne hajtsuk túl magunkat, mert az könnyen sérüléshez vezethet, sőt, rosszabb esetben még szívprobléma is lehet a vége.
Az Európai Hipertónia Társaság ajánlása alapján néhány életmódbeli változtatás segítségünkre lehet a vérnyomás normalizálásában. Már 5 kg testsúlycsökkentéstől 3-4 Hgmm-rel csökken a vérnyomás. Az alkoholfogyasztás mérséklése 2-4 Hgmm-rel, a napi 5 grammal kevesebb sóbevitel 4-5 Hgmm-rel, a célzott reform étrend 8-12 Hgmm-rel, míg a rendszeres testedzés 5-7 Hgmm-rel javítja az értékeket.
Dr. Kapocsi Judit PhD Med. habil.
egyetemi docens, kardiológus, belgyógyász
Trombózisközpont
