A hideg miatt betegszünk meg télen?
Az őszi, téli, kora tavaszi időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. Sokan hangoztatják ugyanakkor, hogy a hidegnek semmi köze nincs a vírusfertőzés útján létrejövő náthás betegségekhez. A Yale Egyetem kutatói ugyanakkor, vizsgálattal is igazolták az előbbi felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.
Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban – nagyjából 32 oC körül – a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.
Mivel a külső körülmények adottak, a hideg ellen nem sokat tehetünk, a hangsúlyt inkább arra kell fektetni, hogy az immunrendszer működését támogassuk. Nagyon fontos ehhez a rostdús, fehérjében gazdagabb táplálkozás, a bélflóra egészségének megőrzése, mely az immunrendszer alapja. Ezért kerülni érdemes a felesleges antibiotikum szedését, és ha szükséges probiotikumokkal is támogatni a működését. A vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok közül az antioxidánsok, az A- és E-vitamin, polivitaminok, szelén, cink ajánlható, de érdemes a természet patikáit is segítségül hívni: a fagyöngy és az Echinacea is hatásos a betegségek elleni védekezésben.
Télen több időt töltünk zárt térben, ahol – főként nagyobb közösségekben – a kórokozók is könnyebben terjednek, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni – különösen a kisgyermekek számára – a zsebkendőhasználat és a rendszeres kézmosás fontosságát. A hideg mellett a túl száraz levegő is irritálja, kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, emiatt is könnyebben kaphatunk el fertőzéseket. Ha túl száraz a lakás levegője, akkor érdemes párásító készüléket beszerezni, vagy a szobákba teregetni a vizes ruhát.
Végezetül pedig ne feledkezzünk meg a jókedvről sem, ami elsőre talán furcsán hangzik, de szintén hatásos fegyverünk lehet a kórokozókkal szemben. Irodalmi adatok is alátámasztják a stressz negatív hatását, de a saját életünkből vett példán keresztül is tapasztaltuk már valószínűleg, hogy a hosszabb ideje tartó magánéleti, vagy munkahelyi stressz időszakában gyakrabban kaptunk el betegségeket. A stressz mellett a kialvatlanság is fokozhatja a betegségekre való hajlamot. A napjainkat ezért próbáljuk meg úgy beosztani, hogy jusson elég idő pihenésre, testi-lelki feltöltődésre is!
Dr. Kádár János
immunológus szakorvos
immunkozpont.hu
